Hová ülünk?

Lassan már annyi a szék, hogy maga a kérdés is esedékes. De nincs megállás. Ömlenek a fejembe a gondolatok és mind meg akarom csinálni. Közbe még arra is jutott idő, hogy Meridámnak egy kis Monroe legendás fehér ruháját is megalkossam. Az csak úgy jött magátol, mert az eredetijét bajos le-föl venni.

A szék amit beígértem:

Merida új ruhája. Ha zöldből csinálnám, olyan volna mint egy fű szoknya. Valószínűleg a szegetlen szélek miatt.

Itt, pedig az szék mérete látható. Hogy mért pont Pedigre Sindy? Mert korban hozzá illik a szék. Vagyis abban az időben volt divat ez a szék. Már ha jól tudom.

A másik az a papír pohár egyik arca. (másik még nincs kész) Ez a Burger King 3 dl-es pohara. Kivágjuk az elejét megtartjuk a hátát. És hogy miért ilyen ráncos az egész? Mert varrás nélkül készült. A fő anyagra rátesszük középre a poharat, beletömködjük a széleket a belsejébe, eligazítjuk a ráncokat. Majd egy másik anyag közepébe tömő anyagot teszünk, ráhajtogatjuk a széleket és mehet a pohárba ülésnek. Bratz baba pont jó méret neki. Vagy inkább fordítva.