Babakaland

Mese mese mátka...
Szilva Irma bement a varró szobába és talált egy joghurtos poharat. A felirat alapján kókuszos.
- Mmmm... ez biztos nagyon finom. De itt nekem valami nem stimmel! Ki ez az alak a joghurtomba?

Irma kibontotta a joghurtot és nagyon meglepődött, hogy bontatlan a csomagolás. Hát hogy került ez bele?
- Te meg mit keresel itt?-kérdezte Irma
- Szia, Karcsi vagyok joghurt baba.
- Te is? Az jó mert nem leszek egyedül.

 - Segítsek neked kijönni? Várj hozok valamit amire rá állhatok, mert így nem érlek el.
Szilva Irma összehajtogatott egy darab rongyot és azt tette a pohár mellé. Rá mászott majd felkapaszkodott a pohár szájára és nyújtotta kezét Karcsinak.

Karcsi belekapaszkodott és Irma nagy lendülettel kirántotta őt. Rázuhantak a rongyra. Karcsi meg Irmára.
- Szállj le rólam! Nehéz vagy!-panaszkodott a kislány

 - Gyere mászunk le, had mutassalak be a nagyközönségnek.
- Jó, jó, de olyan nehéz lemászni innen. -panaszolta Karcsi

- Na jó akkor mutatkozzunk be egymásnak, mert csak úgy tudlak bemutatni másoknak. Én Szilva Irma vagyok a szilva illatú lány. Bár Nagyon Anya nem ismeri fel az illatomat. És te? A dobozon kókusz volt.
- Igen, kókusz, mert az én nevem Kókusz Karcsi. Felismered az én illatomat?
- Ne szemtelenkedj! A lányok nem szagolgatják a fiúkat. De te tényleg kókusz vagy.
 És ezzel kezet fogtak.

-Mélyen tisztelt nagyközönség! Bemutatom nektek Kókusz Karcsit.

- Gyere! Bemutatom Nagyon Anya műhelyét. Ez itt egy varrógép és éppen varr.
- Azt látom. De mit varr?
- Úgy tudom fekvőhely lesz nekünk. Ez egy mózeskosár alja.

 Pár perc múlva:
- Aszta már kész is van! - ámuldozott Karcsi
- Aham. Nagyon Anyu hamar kész van ha nagyon akar valamit.
- Ez lehet az enyém? -kérdezte Karcsi
- Jaj te buta, el tudod képzelni, hogy egy lány gombás ágyba alszik? Ez a Tied.

- Ez klassz, de így kényelmetlen. Kaphatnék párnát meg takarót Nagyon Anyu?
- 5 perc kicsikém.
- Uhh, ez így már tényleg lakható.

- Akkor le is fekszem  próbaként.

Karcsinak olyan kényelmes volt az ágy, hogy rögtön elaludt.

- Hé Karcsi ne aludjál! Ez nem ér! Nekem nincs még ágyam se!- bömböl Irma

- Jó, jó, de én most mit csináljak? - ült fel a fiú - Ide nem férsz el mert kicsi a hely.
- Akkor én most hol alszok. -hüppögött tovább Irma
- Te miért nem kéred meg Nagyon Anyut, hogy készítsen neked is egyet? Kérhetnél valami nőcis színbe, úgy tudom a csajok erre buknak.
Irma megtette a rendelését.

Fél óra múlva Nagyon Anyu letette Irma elé a mózeskosarat.
- Köszönöm Nagyon Anyu! Ez nagyon szép!
- Na kislány panasz nincs, feküdj be a helyedre.

- Uhh, de nehéz egyedül bemászni.

 - Na hát, akkor most már mind a ketten aludhatunk. -mondta Karcsi

- Szép álmokat Karcsi! Örülök, hogy ide jöttél hozzánk.
- Annak én is.Jó alvást.

 És a srácok szépen elaludtak.

- Sziasztok! Van nekem is hely?

- Ez meg ki???

Vége. Vége??

Evolúció

Kezdetben vala a természet. Nézzük miből állt. Fűből-fából, bőrből, agyagból. E hun az ősember kelléke. Rakjunk össze belőle babát. Legegyszerűbb, volt egy fadarab melyet bőrbe bugyoláltak és megkötötték.

Így kezdtem az egyik bejegyzésem, és közbe eszembe villant semmi kellékem.  Nosza rohantam le a boltba ősember kellékért. Csont. Ezt találtam. Kifőztem gondoltam, szép fehéren megcsinálom lelakkozom. Ám főzés közbe nem volt maradás a lakásba. Iszonyat büdös volt. (megjegyzem, hentesek pofátlansága, hogy a szegényeket mérgezik a többnapos állott csonttal, már aki minimum csontlevest akar főzni) Sajnos a csont kifőzés nem vált be, így megváltam tőle.




Így jött a képbe, hogy nekem van egy levegőn száradó gyurmám, abból formázunk csontot. Sikeredett is belőle valami. Aztán... kiderült a valós csontjaimhoz sem találtam volna valódi szőrmés bőrt. Kerítettem egy műszőrmét. Végül egyetlen egy eredeti darab dolgot találtam a babához az pedig az átkötözéshez használt bőr.

Ha megvannak a kellékek akkor össze lehet tákolni az alábbi módon.

Csontocska középre kerül, majd két oldalt 3 szögbe hajtjuk a "bőrt".

Előbb az egyik, majd a másik oldalt hajtjuk a babára (csontocskára)

Majd szépen megkötözzük a "pólyát"

Közbe megkerestem a gyűjteményeim hasonló darabkáit. Azokat nem én csináltam, csak az alap baba különbözik. Technikailag minden ugyan az. De amit fent csináltam az volt az ember első játék babájának rekonstrukciója. 

De nézzük milyen fejlődésen megy át a csontocska.

Szögletes fa befedve vászonnal, hímzett arccal. Ezt a babát egy augusztus 20.-i vásárba kaptam anyámtól így sajnos azt sem tudom ki csinálta.

Gera Klára nemezmunkája. Aki tudja hogy kell nemezelni egy labdát, az most nem gömbölyűt csinál hanem oválisra lapítja. Két szeme varrva.

Ez az egyik kedvencem a sok babáim között. Alkotója Szabóné Bodnár Mária. Ő fel szokott tűnni a győri babakiállításon. A babának csak az arca van formázva, a fej hátulján egy T alakú toldás, ovális textilből van a test megvarrva kitömve és a fejrész helyén a fej T alakján van összehúzva a textil. 

E fejfigurát Győrben még én is megpróbáltam elkészíteni. Hamar megvénült. Hihetetlen nehéz csecsemő fejet formázni. Az enyém öregember fej lett. Jó hasznát vettem annak is.

Még egy utolsó kép az enyémről. Mivel most próbálkozok manga arcokat és figurákat rajzolni, kipróbáltam a csontomon. A színeket a lányom választotta.

Itt egy típus ezer arca.