Festővászon.

Végre hozzájutottam még decemberbe a mappás festővásznamhoz. Ez nincs kifeszítve fa keretre. Viszont csak most tudtam festeni. És nem egyedül. Lánykámat semmilyen pepecselős munkába nem tudom befogni, de a festést imádja. Ja mert olyan színes. Most két képet néztem ki. Egy macskát, és meg megint egy lány alakot. Az utóbbi annyira megtetszett a lányomnak, hogy neki is meg kellett rajzolnom és ő kiszínezte. A szemét én festettem, na meg némi feljavítás után megtetszett a naiv művészete. Majd alkotott egy saját lány alakot. Rám meg még vár ugyan az a lány, csak a nagyítást elrontottam így sajnos le lesz csapva a hajából. Na hát nem a képzőművészetin végeztem, de jó a színeket kevergetni.

A cica az valami plakáton volt.

Ez a lányom színezése, vagyis festése. (feljavítva)

A saját mű, javítás nélkül.

Na ezen nem sok minden látszik, de a kis kép lenne a mű alapja

Példamutatás

Már régen festettem. Épp ideje volt. Lévén hogy ez nem olyan felfordulós helyzettel jár mint a gyurmázás, varrás és minden egyéb. Plusz még ebbe a kánikulába mozdulni sincs kedvem. Így jött, hogy másolmányt mázolok megint. Mázolmányozás közben leánykám is kedvet kapott a művészi kibontakozásra. És végre az ő képe is kifejez valamit. Sosem csinált még tájképet. Eddig csak a színeket maszatolta, bár ebbe beleszorul egy klasszis mert úgy kente fel a színeket, hogy önmagába is hozott egy jó színkompozíciót, még ha nem is érthető amit csinált. Valószínűleg őt még a színkeverés csodája izgatta akkor. Most viszont végre egy kompozíciót hozott létre az elsőt. Én meg ez alatt megfestettem a hosszú nyakúmat. Mire a leány: - Én is ilyet akarok festeni. Nos hát úgy látom a kezdő lépések megvannak. :)))

Nos a rózsaszín pacáról még nem tudni mi az. A fekete az a viharfelhő. A többit gondolom nem kell magyarázni.

A három grácia

A cím egy kicsit csalóka. Egyszerűen csak 3 Blithe festett kulcstartó készült. Már jó régen készen voltak csak most jutottam el odáig, hogy megvarrjam kitömjem őket. Hát ilyen valószínűleg több nem készül. Visszanéztem a régieket is és olyan szomorú szeműek. Úgy hogy legközelebb csak vidámakat készítünk. A képek másolva vannak, de úgy látszik más hatást kell rajzolva, mint festve. Igaz nem könnyű textilre festeni. Akkor ezek meg mehetnek táskákra, kulcsokra, borús időbe bánatos nézéssel.

Elmaradt mázolmányok, avagy másolatok

Az egyik az rém egyszerű volt. A másikat vagy hatszáz módon átrajzoltam. De így sem az lett ami volt. Aztán megmutattam egy kollégámnak, aki nemes egyszerűséggel kijelentette ez a felesége. Elégé hulla színűre sikeredett ezért biztos valami HM fan gondolkodásom lehet.

Képek fiúknak

Hát igen festeni nem csak lányoknak lehet. Mivel korunk béli unokatesók csak fiuk, épp most lesznek névnaposok. És ugye bárt nem kell az 1000. játékhoz a + 1. Így aztán minkét fiúcska kap egy-egy tekercs vásznat, kedvenc színűkkel és állatkájukkal. Érdekes, hogy állatot rajzolni nekem nehezebb, pedig ránézésre sokkal kevesebb vonalból ki lehet hozni őket. Na de, ha valaki babás annak már az ember fazonok jobban kézre állnak. Lassan elfogynak a festő vásznaim is. Legközelebb majd kisebbet veszek, mert A3-as méretett befesteni nem leány álom. De a látvány azért kárpótol.

Varrógép a szervizbe. Talán a jövőhéten már tudok vele varrni. Rám férne. Tele vagyok tervekkel.

Műalkotó lánykám

Veszett festék és szín maszatolásomat lánykám megirigyelte. Elkunyerálta a minőségi cuccaimat. Be kell valljam nem is sajnálom, mert azzal még ő is sokkal jobb munkát végez mint egy szimpla vízfestékkel. Igaz neki még a teljesen kuty-muty a művészete, de ha belegondolok, hogy miféle ecset csapásokat szoktak képzőművészeti alkotásként feltüntetni, akkor azt mondom, az övé sem áll messze a képzőművészettől. Egyenlőre még szüreális szín használata van. Már sokkal jobb a szín érzékenysége mint régen, mert akkor össze keverte az összes létező színt és végül fekete lett minden. De hát bemutatom a műt. Aztán azt is hogy mi inspirálta.

Adva volt egy macska. Lerajzoltam nagyba. Lerajzoltam kicsibe. Az ő macskája hihetetlenül színes lett. A zöld és fekete a füle, ciklámen a szeme. A többi része elég színes- cirmosra sikeredett. Az én macskám egy régebbi műalkotása mellé került.

Ami pedig nagyon motiválta a leányzót az, amit ma adtam neki ajándékba a szobája falára. Bevallom eddig ez a legjobb, amit festettem. Ez valami kitűző képe. Igaz nem 3 centis a kép rajza. :)

Ecsettel a kézbe

Egyszer már említettem, lehet hogy átmegyek festőnek. Persze ne úgy képzeljétek, hogy én leszek Michelangelo vagy Picasso. És nem is freskókat akarok. Egyszerű másolatokkal kezdek. Találok egy képet, ami tetszik és megrajzolom, majd kiszínezem saját ízlésre. Így született az első festő vászonra kent képem. És amit látható kedvenc színemtől nem tudok eltávolodni. Bár az zöld és sárga az most újdonság. Hm???