Hallgatás

Csend van a blogokon. Hová tűntetek? De én is eltűntem. Vagyis nem el csak egy tárgy mögé rejtőztem. Úgy hívom, hogy varrógép. Történt ugyanis, hogy bár rég nem kaptam tagoknak járó levelet, májusba még is elküldték a bababarátok meghívóját a nemzetközi baba és mackó kiállításra és versenyre. Már régen nem járok erre a versenyre, mivel utoljára ahol tiszteletemet tettem az Budapesti kiállító terembe volt, megcsappant létszámmal, kis helyre bezsúfolva. Most viszont valamilyen oknál fogva visszakerült Győrbe a kedvenc városomba. Vagyis eredeti helyére. Így visszanyúltam az évekre elraktározott tervemhez.  
Itt kezdődik.

Mostanra már előrehaladott állapotba vagyok. Egy hónapom maradt még hogy megszüljem a 36 gyerekemet. A mű címe: Mese sakk. És most lássuk a kulissza titkokat.

 A csupasz babukák nem kaptak lábat.  Azon úgy se állnának meg tartó nélkül, ezért egy sima körtalpat kaptak, ami alul granulátummal van kitöltve, hogy megálljon a talpán.
Itt sorban állás van a ruhákért.

Parasztlánykák ruhái. Az összes figura ruhája egyforma, csak a frizura és kiegészítő lesz más hogy ne fulladjunk az unalomba. Fiuknál nehezebb lesz.

Készen és pózba állítva.

A királynők. Egyik öreges, másik fiatalos. Ők már készek. A lányokat mindig könnyebb csinálni.

 A királyok. Szintén öreg és a fiatal. Még hiányzik róluk, jó pár dolog.

Parasztok. A fehérek lányok, a sötét csak fiúkból áll.

A futók. No ők igazi dilema tárgyát jelképezték. A sakkfigurák többsége egyházi személyként jeleníti meg. Ám futó. Nos végül is voltak az egyháznak egyszerű kis emberkéi akik a leveleket vitték, hozták. Nos így lettek a csuhások. Kezükből még hiányzik a papaírtekercs, de ők is késznek mondhatók.

A bástyák még ruhára várnak, csak alsó ing van rajtuk. Nekik ezüst arany vezióból lesz vértjük.

 A lovak jelenleg véreznek. Levágott fejjel fekszenek az asztalomon. A seb ami rajtuk van az a kereskedelem átka. Kifogyott a granulátum, ami főleg náluk a legfontosabb. Addig nem tudom összevarrni őket.

Most már csak az idő van ellenem. De csak azért is ott leszek a kiállításon!

Már megint idő szűke

Beköltözött hozzánk egy kicsi eleven baba. Igaz, négy lába van és szőrös, de nagyon cuki baba. Hiszen még nincs 3 hónapos, ami kutya évekbe nézve talán 2 évesnek felel meg. Pont ezért, most elég nehéz alkotósdit játszani. De azért belefért még egy fejcserés támadás.
Történt ugyanis, hogy az iskolai alapítvány karácsonyi vásárján ráleltem egy mozgós Barbira. Mivel szerettem volna még egy merev basic babát mozgathatóvá tenni.
Csak hogy... nem tudom miért a tervbe vett baba feje kisebb mint a szokásos Barbie fejek, ennél fogva nagyon aránytalan lenne a testhez. Ezért elővettem egy másik szőke basic modellt aminek már jó volt a mérete.

Őt akartam. De kicsi a feje.

Ő lett az újabb kiszemelt.

Puhítás egy bögre forró vízbe.

Viszont a merev test nem kapta meg a szokványos Barbie fejet, hanem előtúrtam a lányom egyik kedvencét, amit pusztán fejként kaptam. Na ennek meg a bőrszíne volt más, de a leányzót ez nem érdekelte. Oda van a fekete egyenes és selymes tapintású lobogó hajáért. Így felkerült egy fehér testre a sötét fej.

Itt a végeredmény.

És mi lett a test nélküli fejjel? Nos megpróbáltam kopaszítani. Ám tömény mennyiségű viasszal van tele a feje. Mivel formázott haja volt. Gyanítom, hogy emiatt van az, ha forró vízzel hajat formázunk, azért nem olvad ki mert folyik ki a fejéből a többi. Hiába volt puha a viasz, mire kiszedtem, a sűrű hajazás miatt a lyukak egybe folytak és elszakadtak. Így teljes kopaszítás állt be.

Gondoltam csinálok belőle ékszert. De nem fogom hordani akkor minek.
Végül kerestem fonalat és felhajaztam másként. Ez egy fél bolyt, ami be lett húzva a nyakcsőbe.

Hehe. Lett belőle medúza.

Megnyitó

Végre eljött a baba kiállítás megnyitója. Voltaképpen már vártam, de sajnos mégis csalódott voltam. Mintha erejét vesztette volna a kiállítás. Nem találtam meg benne a régi hangulatot. Győrbe annyira más volt, több ember munkája került beadásra. A tér is nagyobb volt. Én már csak tiszteletből megyek, versenyre nem jelentkezek már. Voltaképpen egyetlen egy ismerős arcot láttam a tömegbe. Amúgy a kiállítás a Hegyvidék Galériában van. Cim: 1122 Budapest, Vájosmajor utca 16.
 ://www.facebook.com/hegyvidekgaleria

A kiállító terem nekem kicsi volt, így még jobban feltűnt hogy kevés baba érkezett a kiállításra. Ettől függetlenül, nagyon jó babák voltak és mint mindig akadt olyan aki újat tudott mutatni. A kedvenceim továbbra is a nemezelt figurák voltak. Viszont most sokaltam a porcelán reborn babákat mert szokásuk szerint ezek nagyok voltak. Igaz szépek, de nem az én ízlésem.

De lássuk az ízelítőt. Amúgy nem lett lefotózva minden, mert ott volt az HTV és foglalta a helyet, plusz a kiállítók gyerekekkel, ismerősökkel jöttek, iszonyat tömeg gyűlt össze a galériába. Örülhettem, ha le tudtam fotózni valamit jól.

Az első amit láttam és ami megfogott az ez a csigahát, tele hal leányokkal. A csigaház magassága kb. 60-70 cm magas. A babák jó ha 6-7 cm-ek voltak. A miniatűr berendezések nagyon jók voltak. Főleg a mini földgömb és zongora tetszett.

A megszokott porcelán babák. És rebornok.

A népviseletes babák szintén nem maradtak ki.

A nemezes kedvencek. Most nagyon jól sikerültek.

Ez a lovas igazi ász. Első díjas is lett.

És ide jön még a többi. Mackók, korhű, egy barbis Turandot. Érdekes Hárman választottuk ez témának. Volt sakk készlet is. Megjegyzem lenyúlták az ötletemet, de még nincs veszve semmi, mert én 32 figurát szabtam. Itt meg csak annyi van, ami a táblán látható. Jó lenne elkészülni vele, mert babázni és sakkozni egyszerre marha jó lehet. Csak a belevaló töltőgranulátum drága és nehezen beszerezhető.

Szóval szépek voltak. Érdemes elmenni a kiállításra. Már aki budapesti. Ezek csak fotók. Élőben sokkal jobb. Plusz az az élmény, hogy legszívesebben hazahoznád őket.

Készülődés a kiállításra

Turandot.

Ő lett az idei év témájának kiválasztottja. A vicc az egészben az se nem hallgattam és nem is láttam még ezt az operát.
Valóságban azért született meg ő, mert ahogy keresgéltem az operák között, ez tűnt a legcsicsásabbnak. Plusz keleti ruhák szerelmese vagyok, így szőnyegen hevert a téma.

Mivel időszűkébe voltam, nem csináltam új babát, hanem egy meglévő régi testnek lecsavartam a fejét és a helyére újat készítettem. Találtam ugyanis szempillás üvegszemeket és gondoltam kipróbálom a megszokott fejemet hőre keményedő gyurmából és üvegszemekkel. Az eredmény vegyes. Volt egy szép fényes szemem, ami a ragasztó miatt opálos lett, mivel behelyezéskor folyton csúszkált. Aztán a szemgödörnél vastag volt a fej, ott meg faragni kellett a gödröt és vigyázni, hogy ne legyen deformált. Hát így sem lett szimmetrikus. E miatt sajnos a sminkkel is megkínlódtam. Kétszer kellett lemosnom mire adta a formáját. Bevallva őszintén, mindig a baba alap a legnehezebb egy baba készítésnél.

És akkor jött a ruha. Az már könnyebb volt. A fejdíszével elbíbelődtem. Az egy nyakék mintájára indult. A haj az jaj. Egy parókáról kezdtem lebontani a hajat. Meg kell mondjam, hogy a felnőtt parókák elég durva szálúak. Ebből frizurát formázni, maga volt a halál. A kontyot oda kellett varrnom minden tekerésnél. A leányzónak van zoknija de nincs cipője. A fapapucs technikai okok miatt lemaradt. De úgy sem látszik.

Na de nézzük mivel fogom riogatni a kiállítás nézőit. Remélem még magamat is mert már vagy két éve nem sikerült a kiállításra elmenni,

A baj az hogy még így is látszanak a szemhibák. Sebaj. nézzék távolról. :)

A konty amitől megőrültem.

 Azért összességébe nézve jó lett a csajszi. És vágtam még a hajából is, mert a vége könnyen gubancolódott.

Lagoona folytatás

Nem bírtam ki, de ma folytattam a festést. Közbe rájöttem, hogy a hülye cerka vízzel még jobb. Bár olyan mint a festék. Hát így jött ki. Majdnem hogy visszamásoltam az eredeti szemét.

 Ilyen volt - ilyen lett