Kezdetek

Nem rég kirámoltam a vitrinemből a babákat, hogy üveget pucoljak. Közbe rájöttem tartozom még egy rakás baba fotóval. Így úgy döntöttem, fejezetekre bomlok. Elsőnek előveszem azokat, amik elindítottak a babakészítés és baba imádat felé. Mint már írtam 8 évig kerámiáztam. Ehhez köthetők az első példányok és a játszóházi suli megkezdésének. Ezek a kezdő babák nem kifinomultak, inkább az egyszerűségük vonzott, ami végül odáig jutott, hogy csak népiesen öltöztettem őket. Bár ehhez adva volt a kerámia vörös színe is, ami meghatározta a paraszti jellemet. A babák egyszerűek, csak a fej, kar és láb készült kerámiából, a többi textil.

Íme a legelső babám. Mivel holt kezdő voltam e téren elégé keresztre feszített módon sikerült elkészítenem. Plusz a ruhája is ezt erősítette. Ez a jó kis öreg még az orrát is betörte, mikor egyszer egy lány babával összeborítottam. A csajszi lefejelte az orrát neki. Mivel imádom az első példányt akármilyen viseletes örökké szeretni fogom és sosem válok meg tőle. A ruháját megpróbáltam a népi leírások alapján elkészíteni ami azt jelenti, minden téglalapból van.

Eztán jött egy székely asszony a kisfiúval. A székely viselet nekem nagyon tetszik, ezért kifejezetten élmény volt elkészíteni. A kisfiú viszont csak 12 cm. Annak a tarisznyájával küzdöttem meg, mert hímző fonalból készült.

Volt egy dolog amit viszont sosem hagytam volna ki. Az egyházi dolgok. Az atya meglehetősen borozósra sikerült, a krumpli orrával. A nővér fityulája meg egy igazi kihívás volt. (picivel kisebb a feje mint egy barbié) 

Na és van egy mellé trafálásom is. Úgy hívom, hogy francia mosónő. Megpróbáltam egy udvarhölgyet kreálni belőle, de a "bőr" színe miatt meglehetősen mellé trafáltam. 

És ami nem megint csak nem maradhatott ki. A vezetéknevem. Pontosabban azt a foglalkozást űző viselet. Kitaláljátok e? Nem tudom, hogy ki mennyire ismeri a vezetéknevek eredetét. Akinek valamilyen foglakozást jelent a neve azt a munkát végezte valamikor valamelyik őse. Én felettébb büszke vagyok, hogy ló pásztor is volt az őseim közt. Kár, hogy nem az én időmbe. Mindig elképzelem a sok száz lovat amint dübörögve vágtázik, és szinte reng a föld a lábunk alatt. A kislány viszont egy mellék termék, egyszerű példány. Már nem is emlékszem kivel volt eredetileg párba, és miért, de a pálca babáját imádom. Kb. 4 cm.

És még az utolsó egy veszprémi viseletes. Ezt főként a fejfedője miatt választottam elkészítésre.

Ezek a babák sosem kaptak megkülönböztető figyelmet. Pedig érdekes módon sok híve volt nekik, az egyediségük miatt. Mindet kézzel formáztam semmi sorozat gyártás. A rajongókat ez vonzotta. Az összes baba bemutatta magát a Győri babakiállításon. A zsűri folyton belekötött a viseletek hiányosságaiba. Az már egy másik tészta volt, hogy én nem is akartam pontos lenni. Mert akkor gyárthattam volna egy rakás alsó szoknyát a csajokra.

Baba gyűjtőknek

Nem tudom ki hogy van vele, hogy ami az újság árusoknál kapható mindenféle gyűjtőknek ajánlott bóvlikkal telerakva, valóban gyűjtőknek van e? Kétlem. Nos, mint babás minden új babára fogékony voltam. Talán fél éve, hogy megjelent az újság árusoknál a baba gyűjtőknek csak 990-ft-ért. Nosza nézzük meg. A döbbenetem leírhatatlan volt, lévén, hogy a kezembe került csomag tartalma olyan csúnya volt, hogy kikértem magamnak, hogy ilyesmit gyűjthetőnek nevezzenek. Teltek múltak a hónapok. Nem nézegettem ezeket az újságokat, mígnem egy közértbe várakozás ideje alatt pont az orrom elé került megint. kézbe kaptam, forgattam erről, forgattam arról. Ezek most elég elfogadhatónak néztek ki. 1000 ft. gondoltam veszek egyet, hogy lásuk miféle baba ez, hogy ilyen olcsó. Ne feledjük kínai gyártmány. Tartogatott a baba néhány meglepetést. A ruhája varrás híján ragasztva volt. Mivel érdekes karcos hangot adott ki a végtagok forgatása (ilyet is csak egy siket mondhat), le akartam vetkőzteti. Nem lehetett, elvégre ragasztott volt. De ami a baba mellett jó pont, megáll a saját lábán, akárhová teszem. Nos bemutatom azt a példányt amit vettem. Majd még szánok rá időt hogy ragasztót vakarva leszedjem a ruhát, mert látnom kell pörén, hogy van ez összetákolva. (nem mintha, nem tudnám) A fehér az egész jónak látszik, de a lila elbukott a vizsgán nálam.

Gumibaba kimerevítve, színezve

Egyik nyaralásom alakalmával ráleltem egy gumi babára, ami olyan régies arcvonásokkal rendelkezett, stilizált hajjal. Kis pucérka. Gondoltam megörökítem és csinálok róla gipsz öntvényt, amibe majd agyagból kiöntöm, kiégetem és kiszínezem. Némiképp selejt született, ami született. Nem vagyok én ilyen béna, csak (most jönnek a kifogások) majd 4 éve nem csináltam. Félgipszes kézzel szálegyedül fotózni, hogy még én is benne vagyok az külön bűvész mutatvány, mert a gipszöntés folyamata nem össze csapható, de nem is húzható el végtelenségig. Így sajnos nem lett tökéletes a felülete, minek következtében a kiöntött példányon elég sok csiszolni való maradt. Ám az egy darabig húzódott mígnem rájöttem, jobb lett volna bőr kemény állapotba alakítgatni, mint kiszáradt formába. Majd elvittem kiégetni. Végül akril festékkel festettem le mázazás helyett. Utóbbi jobb lett volna, de az égetéshez ez most nem jött össze. Ímhol a képek. A gipszöntésről majd később fogok képeket és leírást közölni.

Itt a gipszöntés kellékek közepén a nyers gumi baba.

 Szétszedhető a feje és teste a nyakánál fogva.

Itt pedig az általam készült kerámia baba. Bár a megnevezés kicsit csalóka mert fazekas agyagból készült. Ehhez hasonló nyers vörös agyag tömör babák készültek az ókorba is. Azok valószínűleg teljesen egyediek voltak lévén, hogy akkor még nem ismerték a gipszöntést.

Voltaképpen csak ezt a babát akartam valahogy visszahozni, ha mázaztam volna. 

Ilyen már a 18. századba is volt.

Ilyen fazont még gumiból is csináltak. Csak tudnám a dátumot, hogy mikor? Majd elő keresem őket.

Népesség számlálás

Megjött a népszámlálásról a borítékom. Nehéz helyzetbe hozott. Először mindenkit behívtam. Olyan tumultus támadt, hogy képtelenség volt megszámolni őket. Aztán közöltem csata sort kérek. Még így is lettek bujkálások. Mire bevégeztem volna, kiderült még akadnak páran akik nem lettek beszámítva. Na de hányan is vagyunk??

Textilbabák - saját példányok

Még mindig textil és többsége saját, de van egy pár a boltból is

 Papír alapú vagy műanyag alapú textillel bevont babák textil testtel.

Ez már nagyon vegyes alkotójú társaság

Kerámia vagy porcelán fejűek és végtagúak, de textil testű babák.

 Egy két kivétellel saját készítés

Kaucsuk és műanyag babák. 

(na öntő műhelyem nincs)

Na végül is hányan vannak? Nekem 84-en jöttek ki

Párom mondta rengeteg babám van. No igen 10 év alatt jött össze ez a tömeg. És csak remélem, hogy gyarapodni fog a lélekszám. Mert ugye azt mondanom se kell, hogy a babákba benne van az alkotójuk lelke.keze munkája.

Aki esetleg felismeri a saját alkotását, legyen szíves szólni nekem, melyik az övé. Gyűjtő berkekbe katalógus készül a babákról. Nekem meg majd újat kell csinálnom, mert nem tudom, hová tűnt a régi példányom. Azokba ugyanis olyan részletek szerepelnek, mint születési év, magasság, alapanyag, alkotó neve stb.

Vége, főcím

Vége van a divattörténeti baba sorozatomnak. Persze csak e típusú babából. Ez nem jelenti azt, hogy nem fogok még csinálni hasonlót. Imádom ezeket. Nem tudom ki hogy van vele de én legszívesebben itt a XXI. századba is hordanám őket. Tutira nem lesz tömeg a buszokon ahol fölszállok egy abroncsos szoknyába. 

Most pedig közkívánatra...

Csoportkép.

Második rokokó

Amit most bemutatok, az nem igazán a divattörténet jegyében született. Jókai Mór volt megadva mint feladat, amiből én kiválasztottam a Kőszívű ember fiai történetét és így született megy Ödön és Aranka figurája egy életképbe. Na most a ruhájukat nem a filmből vettem, hanem az aktuális divat lapból. Mivel ők voltak az első ilyen típusú babáim, itt csak külsőleg volt kidolgozva a ruha akkor még nem gondoltam arra, hogy divattörténeti babák lesznek belőlük. Így például aranka abroncsos szoknyája el sem készült. Viszont Ödön lett az egyetlen fiú babám e témába. Az ő ruhájával könnyen megbirkóztam. De lássuk a képet.

Minden ami baba

A mai napon blogolvasás közben két emberkének is a napi bejegyzése közt szerepeltek babák. gondoltam beteszem a blogomba, hogy valahol még én is utána tudjak nézni, mert ha hiszitek, ha nem van amikor holmi könyvtárnak használom a saját blogomat. Ilyenkor csak az a jó, hogy nem nekem kell megírni mert már meg van írva. Az egyik népviseletes leírás a Luna babaház-tól. A másik Szarvasmicit is megjelenítő orosz lap, ami eszmény szoborbabákat is mutat, Mici tüneményes babái mellett. Muszáj volt rá kattannom, mert olyan szép ruhák vannak benne, hogy talán még merítek belőle ötletet.

Utazás Napóleonhoz

A soron követő baba, empire jellegű. Ez az a kor amikor mell alatt vágva minden felső rész. Még a férfiak kabátja is. Ez a babát két dolog miatt imádom. Egyik a kis kabátkája, ami rövid, egyszerű de díszítésénél fogva olyan ragyogó. A másik meg a kalapja.

A hátulja a kalap miatt van berakva. Itt egy kör szik van papírból kivágva, az van belehelyezve a kalap anyagába és hát egy kör formával összedolgozva. Már elég régen csináltam de arra emlékszem, hogy nem volt ez olyan egyszerű feladat, mert folyton elmászott a fejről a kalap.

 

Divattörténet. III. -rokokó

NA igen ezt imádom! Első számú kedvenc! Utána olvastam egynéhány leírásnak és magamba röhögtem, idézem: "a rokokó a barok lecsengése volt, ahol a ruhák könnyebbek lettek, háziasabb viselet". Érzéseim szerint még így is jó ha 15-20 kg anyagmennyiséget öltöttek magukra. A korai viseletnél a szoknya rövidebb volt elöl, kilátszott a cipő. Kétoldalt csípő párna szélesítette a szoknyát, ettől karcsúbbnak látszott a derék. Nagy kivágással a mellrészen, hátul pedig uszályos köpönyegszerűség díszítette a ruhát. Rokokó jellegzetessége még a nagy fehér rizsporos paróka, ami egy külön költemény volt a díszítéssel együtt akár másfél méteres is lehetett.

De lássuk miről is van szó valójában.

 Az agyon díszítettség jellemző a korra.

Rizsporos paróka, tele tollal, meg virággal. A gyümölcskosár, meg kisebb fajta hajó költeményektől megszabadítottam e babát,azzal  hogy nem alkotom meg. :)

Hátulról, így nézz ki az uszály. Bevallom nehéz volt rájönnöm hogy kell megvarrni, mivel nyaknál rögzítve  volt, a szoknyarésszel egybe van, de a derékrésznél karcsúnak kellett maradnia. Sajna én nem ruha leírás kajtatok mikor megalkotok valamit.

Egész alakos, kis cipellővel, toll legyezővel. 

Erzsébet királynő

 Na ő az egyik kedvencem, de nem az első. Talán mert annyira hasonlít. És mert ehhez egy igazán jó anyagot találtam. Az a baj, hogy nem találom a munkamenet képeimet. Majd ha egyszer megtalálom, akkor megmutatom őket is hogy hogy szoktam én valójában babát öltöztetni, mi előtt még összerakom, mert én valahogy sosem tudom elképzelni a térbe. Látnom is kell az eredményt, még ha olyan stilizált is. Nos tehát nézzük. Stuart Máriát követte a trónon a Szűz királynő. Az ő esetében a ruha sokkal gazdagabban van díszítve, több az apró részlet rajta.

 

Hát meg kell mondjam az ujja hasitékot nem volt könnyű megcsinálni. Kemény menet volt az derékrészt összepréselni a nélkül, hogy elszakadjon a cérna.

De az igazi kihívás a gallérja jelentette. Mindenféle anyagot néztem, harmonikáztam. Aztán a véletlen közbeszólt. Találtam egy olyan csipkét a csipkehalmazaim közt ami egyik oldalán szabályosan két lyuk volt a csipke mintázatán, mert ez egy kétoldalas gépi csipke volt. Így végül pofon egyszerű volt harmonikába összefűzni és nyakára is pont passzolt méretarányosan a gallér. Ezt a fajta gallért én nagyon szeretem. A hajdísze egy drótváz lett arany dróttal behálózva, a közepén lévő dísz egy fülbevaló.

Itt látható egész alakba.

Voltaképpen elfelejtettem megemlíteni, hogy a szoknyájuk mitől áll úgy ahogy. Az alsószoknyájuk alatt (a fehérnek is) egy henger alakú kitömött párna volt amit elöl zsinórral kell megkötni. Ez alá vették a fehérneműt, fölé a több rétegű alsó és felső szoknyákat.

Divattörténet II. - reneszánsz

Na akkor folytathatjuk. Hol is? Történelmi időrendben Stuart Mária skót királynő adta a ruháját megvalósításra.

A ruha maga sikeredhetett volna jobban is. De nem volt hozzá más anyagom, mint a kínai selyem. Ennek az anyagnak az esése, nem hozta a vártat, de az összhatás szerintem nagyon jó lett. Egyetlen hibája a ruhának, hogy a kevés anyagból, sajnos nem tudtam földig érő ruha ujjat készíteni.

Nagy fejtörést okozott a félköríves hatalmas gallér. Próbálkoztam drótvázassal, de valahogy nem tetszett, végül kapott egy sima csipke gallért, amit meg sajnos babán nem keményítettem ki. De szerintem nem is baj.

Itt látható, hogy rövid a ruha ujja. de még ez a hossz belefér a kor divatjába. A zsűri csak azt szólta le, hogy kevés gyöngyöt varrtam rá. Mire körbevarrtam a gyöngyöket örültem, hogy még érzem az ujjbegyemet.

Kimaradt gótika

Oh, hát elfelejtettem! Van egy késő gótikus baba is. Ő csak szükségből született gyors megoldás volt, amit a győri zsűrin is jól leszóltak, de nem bánkódtam miatta. Ennek változatossága a felső surcote fazonján van. Ez hosszú lelógó ujjal prém szegéllyel készült, és a hossza is rövidebb.

Ami a fejfedőt illeti, mindenáron akartam készíteni egy kopasz homlokú borotvált nőt. Szerencsémre itt nem kellett pengét ragadnom. Egyáltalán nem kapott hajat a babám. De eleinte a már mindenki által ismert hosszú csúcsos tölcsér alakú hennimet akartam kendővel elkészíteni, de a leírások azt írják, hogy 1 méternél kezdődött a fejfedő és volt másfélszeres is. Nos lemondtam róla lévén hogy méretarányos kicsinyítésben sem fér a vitrinembe, ezért kapta ezt a szarvat, mely valójában hungarocellből van készítve, és bársonnyal bevonva. A kendőről viszont nem mondtam le.

Divattörténet I.

Most pedig ismerkedjetek meg időrendi sorrendbe a babákkal és öltözékükkel. Legelső babám idő utazása a XIV. század. Vagy is a Gótikus kor. 

Íme a baba, Név szerint Gizellának szólítom.

 Jelen baba két ruhát hord. Egy úgy nevezett szűk ujjú, karcsúsított egyszerű anyagból készült úgynevezett cote. Derekára lazán szinte ékszerként funkcionáló övet helyeztek. A babán viszont van fehérnemű, bár én erről leírást nem olvastam. Mindene esetre kapott egy hosszú gatya féleséget, melynek nem varrtam össze az ülepét. (gondolom tudjátok miért)

 

 A cote fölé egy ujjatlan, un. surcote ruha került mely gazdag mintázattal. (megbocsátjátok, hogy jelen alkotás esetében még nem rendelkeztem gazdag mintázatú anyaggal). Az ujjatlan rész prém szegéllyel van kidolgozva. A mély kivágásnak viszont van egy nagyon érdekes neve: pokolablak. Bizonyára nagyon ördögien gondolkodtak akkor.

 Mind a két ruha uszállyal rendelkezik, ami formára van szabva félkörívesen. 

 

És ugye ne feledkezzünk meg a hajviseletről. Itt  babán nekem elszárnyalt a fantáziám mert ez a tömérdek fülkontynyi haj, nekem biztos a bokámig lehúzná a fejem. Mindenesetre a divathoz tartozott hogy nem voltak fedetlen fővel a nők. Kétoldalt elválasztott hajat hordtak befonva feltekerve. Ezeket merev hajdíszek, olykor "szarvak" díszítették. Főként fémből voltak. Vagy önmagukba, hordták, vagy fátyollal letakarva amit esetleg áll alatt össze fogtak.