Büfézhetünk. Néha elhagyom az eszemet, de nagyon. Amikor olyan kívánságokat teljesítünk, ami tele van mütyürkézéssel. A büfé megalkotása az ilyen volt. Amikor ránéztem, - á nem vészes -gondoltam én. Na ez a nem vészes kifogott rajtam. Kezdjük azon hogy mindenáron a piros-fehér csíkos kivitelt akartam. Erre kaptam egy szemfájdítós vékony csíkost. Azt, hogy a papírokat milyen sorrendbe és mekkora méretbe kellett összerakni az kiszívta a véremet. Elhagyott a lelkesedés is. Aztán, hogy még se vesszen kárba egy gyors mellékvágány alkotásba kezdtem. És lassan megszülettek a kiegészítők, mint ital automata, elektromos grill. A popcorn tartót csak később csináltam meg elektromos változatba. A kis készülékek végül is visszaturbózták a kedvemet. Már csak a táblák voltak. No és a kiegészítők.
Aztán megpróbáltam egy beállítással. Hát most nem kreáltam hozzá történetet. Alighanem szívbajos lettem volna akkor. -iszonyatos munkába kerül megcsinálni a beállításokat. MH föszereplés van, mert még csak ők kapták vissza a ruháikat a mosásból.
És most jöjjenek a képek csak úgy.
Egy beállítás több szemszögből:
|
Az alap helyzet. |
Az imádott fő automatáim.
|
Üdítős gép. Üdítő látvány. |
|
Elektromos grill. Máris grilleznék. |
|
Popcorn automata. Senki ne kérjen kukoricát, mert nem csinálok újat. |
Lányom műve (kis segítséggel) a kínálat levegőn száradó gyurmából.
És itt a beállítások próbálgatása. Frankie, nem áll meg a lábán, azt én fogom.
Csonti lány könyöklése. Megjegyzem úgy nézz ki mintha rádöntöttem volna az asztalra.
No akkor büfézünk?
1 megjegyzés:
Gratulálok nekem nagyon tetszik, imádom a sok apróságot. Nagyon jó munkát végeztél.
Megjegyzés küldése