Oda vagyok a kimonókért. Imádom a libegő lobogó ujjukat. Igaz nem épp akkor mikor a gáztűzhelyről húzza le az ember a lángoló ruhadarabot. No persze ez nem történt meg, mert nincs is kimonóm, más rész meg munkához van kifejezetten arra a célra használt szalag, amivel felfogják ezeket az ujjakat, hogy ne zavarjon. És, hogy miért varrtam megint egy kimonót? Mert orrom elé került egy jó vékonyka anyag jó eséssel. Jelen esetben Cerise Hood kapta meg. Megjegyzem nem neki szántam, de a haja tökéletes a régi gésa viselethez. Hátul össze van kötve és elöl halántéki tincs ki van húzva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése