Hogyhogy nem, de néha a lányok mindenfajta megbeszélés nélkül nekiállnak dolgozni úgy, hogy nem szólnak a többieknek. Így történt most megint Lea és Lacey találkozásával is. Bár a két lány csak beszélgetni akart egy jót, nem tudták kikerülni, hogy közelükbe van a ház és még valami más is.
- Szia!
- Helló! - üdvözölték egymást a lányok.
- Mit csinálunk máma? - kérdezte Lacey Lea-t
- Gondoltam beülünk valahova és dumálunk egy jót. De most ahogy körülnézek elég sok dolgot látok, ami megfogott. Meg tudod a ház ablakait ki kell dolgoznunk, hogy festhető és tapétázható legyen.
- Nem rossz ötlet. Bár nem munkára jöttem, de szeretek melózni. Úgy látszik ez rossz szokás nálam.
- Mint ahogy nálam is. Amíg nincs kész valami, mindig készültségbe vagyok.
- No és hogy képzelted a melót?
- Látok itt pár fehér papírt, meg láttam itt valami vágó gépet. - mondta Lea.
- Tekerjük fel a papírt, hogy könnyebb legyen oda vinni.
Ezzel feltekerték a papírt és elmentek megkeresni a vágógépet.
Mikor megtalálták, legnagyobb megrökönyödésükre két féle vágógépet találtak.
- Na most melyik legyen? - kérdezte Lacey
- Szerintem a karos egyszerűbb. - felelte Lea
- Hát nem tudom. Szerintem a toló késes jobb. Vagy könnyebb. Mit szólsz?
- Jó legyen. Végül is csak vágni kell.
Így behelyezték a papírt a toló késes vágógépbe. Lacey Nekirugaszkodott, de időnként elakadt, mert nem jól vezet a kés tartója.
Végül is levágták az első csíkot.
- Lehet, hogy neked van igaza, és a karos kést kéne használni. - nézett tanácstalanul Lea-ra Lacey.
- Jó. Szerintem is próbáljuk meg a másikat.
Azzal átmentek a másik vágóhoz. Lacey a papírt tartotta, Lea pedig vágott.
- Hát ez egy kicsit ferde lett. - jegyezte meg Lacey a vágás eredményét nézve. - Ráadásul nem vág tisztán, mintha életlen lenne a kés.
- Hát akkor térjünk vissza a másikhoz. - mondta Lea.
Visszatértek a másik vágóhoz és az összes papírt amit magukkal hoztak földarabolták 3 centi széles csíkokra.
Majd darabolás után elkezdték megformázni az ablak keret védőit. Lacey leélezte a papírt egy hajtással, Lea pedig ezt az élét ráhelyezte egy hulladék hungarocell lap szélére, és behajtotta, leélezte a másik felét a védőnek. Erre azért volt szükségük, mert féltek, ha az ablakon csináljál, véletlenül megnyomják a széleket, oda a vastagság, illetve a vékony válasz falak eltörnek, ha megnyomják őket.
Majd szépen elkezdték felhelyezni, méretre vágni a keret védőket. Csendbe, elmélyülten dolgoztak a lányok, mert itt nagyon fontos volt a pontosság.
Ahogy az alsó szinttel készek lettek, jöhetett a felső. Ami nagy kihívás volt, hogy tartani kellett a félköríves formát. Lea és Lacey teljes összhangba dolgoztak.
Eztán Lacey nekikezdett a dupla ajtók bevonásának. Míg az egyik az egyik ajtószárnyat csinálta a másik a másikat. Itt még pontosabb munkára volt szükség hiszen ezek üvegajtók lesznek.
Közbe Lea elkezdte hajtogatni az üveget tartó léceket.
Mikor ez is elkészült. Ketten együtt ráhelyezték az ajtó felület borítását mely takart a vágott borítást.
Végezetül behelyezték az üveget az ajtó belsejébe és lécekkel rögzítették a helyükre őket. Az üveg mindkét oldalára került léc. És az ajtókeret széleihez lettek rögzítve a lécek. Az üveg csak beillesztve volt. A léc viszont az üvegre volt rögzítve. Végül elkészültek az egyik, majd a másik ajtószárnnyal is.
Nap végére készen lettek az egyik erkély ajtajával. Hulla fáradtan szemlélték munkájukat. Nagyon lassú és precíz munkát követelt meg tőlük a kétszárnyas ajtó elkészítése.
- Hát ez fárasztó volt. - jegyezte meg Lea.
- Hát igen... én is kivagyok. De legalább szép lett. - néze gyönyörködve az ajtót Lacey
- Holnap majd megcsináljuk a másik erkély ajtót jó? Ma már nem tudjuk befejezni.
- Én már gondolatra is fáradt vagyok Lea. Úgy hogy ezt inkább holnap mondjad, hátha lelkesebb leszek. Most csak egy ágyikóra vágyom.
- Azt hiszem igazat adok neked. Én is menten elalszom.
----------------------------------------------- Folyt. köv. --------------------------------------------------
