Retro

Nemrég házkutatást tartottam a saját portámon, mert nem tudtam miféle anyagok vannak eldugva "ládák" mélyén. Ezekben a kutakodásokban az a jó, hogy az ember folyton talál valami elfelejtett dolgot aminek újból örülni tud. El is neveztem újra hasznosított örömnek. Eme kutakodásom eredményeként ráleltem egy jó régi csipke ruhára, amit itt-ott megevett az enyészet. (nem nálam enyésződött) Az ilyen csipkéket babaruhák alsó szoknyájának szoktak elmenni. Ám... Fejetlen Test ruha nélkül bóklászik a lakásba. És be kell valljam rettentő sokat segít a mostanában. Erről majd másik fejezetbe írok, hogy miben. Lényeg az, hogy ruha nélkül maradt. Nem mind ha nem lennének az ő méretébe ruhák. Így döntöttem, kapott tőlem egy hófehér csipke ruhácskát. Igazi 80-as korabeli nyári ruha sikeredett belőle. Elöl V alakban mélyen szabott.  (Valahogy elnéztem az évszakokat) Kapott hozzá cukor gyöngyből fűzött hosszú nyakláncot meg egy karkötőt. Hogy legyen valami színfoltja. A ruha annyira tetszik, hogy én is hordanám. (na ekkora fogyókúrát viszont nem vállalok be)

Horgolt huhogók

Ez találtam: http://www.ravelry.com/patterns/library/owl-obsession Hát olyan édes hogy meg kell zabálni. Én meg csak ülök bambán, mert nem fog a kezembe a horgoló tű. Pedig hogy megkötném. Ezeket a táskákat meg kifejezetten hordanám is. http://www.ravelry.com/patterns/library/owl-toteem 

Nincs kedve valakinek megcsinálni?

Fejetlen test történetei

Született egy test. Fejetlenül. Fejveszetten.

Szegény Test magába roskadva ült, de gondolkozni nem tudott, hisz nem volt mivel.

Becsavarta magát egy pólyába, hogy ne legyen olyan esetlen. Ám Test érezte hiányosságát, így keresésre indult, hátha talál valamit a nyakára. Lelt is egy fehér gömböt, de hiába tette fejére nem volt neki szeme szája, nem látott ki a világba.

Tovább kereset, míg végül rálelt egy dobozra. Belematatott. Uram atyám! Csupa testetlen fej.

Kereset hát egy tükröt. Oda huzigálta a dobozt maga mellé és próbálni kezdet.

Az első keze ügyébe eső fej nehézkes volt. Ám mégsem ez volt a baja. Ez a fej bár testetlen, nyaka az volt neki tömören. Hát nem akarta nyakára kötni, így jött a következő.

Hoppá ez a fej nem passzol a bőrszínéhez. Pedig milyen kedves gombóc a nyakán.

Ajjaj... ezt a vaskos nyakú nagy fejet sem neki találták ki. Leszakad a válla tőle.

Találtunk egy könnyűt, puhát, akár egy álom. Hát aludni tud ez a fej. De melyik oldalán??

Hopp ez a fej összement, de az orra nem. Csak náthás ne legyen. Elég laposnak is tűnik hátul is.

Ó, csak egy fejmérettel nagyobb kéne. És hol van ennek is a hátulja?

Végre egy kedves arc, még ha oly maszatos is. De a hátul lévő szem zavarta öt a nézésbe.

Test bárhogy próbált nem talált megfelelő fejet magának. Bánatába beleült a vitrinbe. MH Cleó megirigyelte múmia kötéses ruháját és mellé ült. Fejetlen Test meg rádőlt vigasztalódni. De lám itt egy fejhez két test tartozik. Sziámi lett belőle.

Vége? Én nem tudom, talán a mesélő...jahh biztos sokat ittam. Vizet.

Talány

MI EZ?

Articsóka koszorú

Hol az idő? Ha jól számolom, jövő héttől kezdődik a vissza számlálás. Az adventé. Mivel közelegnek az ünnepek, hát járjuk is szorgalmasan a boltokat. Így kerültem IKEA-ba. Aztán nagyon megtetszett ott egy gyertya. Hófehér. Saját lángocskával. Mert ez bizony nem viasz gyertya. Mondhatnánk azt is egy égős elemlámpa. Hangulat világításnak egész jó. Azon kívül, hogy elemet fogyaszt, teljesen gyermek barát és nincs tűz a lakásba. Ám... Művi kialakítása miatt fejtörést okozott, hogy miféle alapra tegyem rá. Ráadásul tartója sincs. Végül tartó gyanánt kapott egy hungarocell alapot amiből kivájtam a gyertyák helyét. És itt kezdődött a fejtörés. Hogyan tovább. Végül eszembe jutott egy textiles megoldás amit még sosem csináltam, mert nem az én ízlésem, de maga a technika izgatta mindig is a fantáziámat. És ez az articsóka technika. Amikor négyzeteket negyedes háromszögbe hajtunk és a vágott széleknél fogva gombostűvel hungarocell alapba tűzzük. Mivel a 100%-os articsókát nem szeretem elég vegyes kidolgozást kapott a koszorú. De egy biztos. Nincs rajta varrás. És majd 150 db gombostűt evett meg a koszorúm. Először a felső sima réteg került fel. A külső szélén feszes, a belső szabálytalanul ráncolódik. A külső szélére alulra széles szatén szalagot kapott takarni a koszorú fehérségét. Majd jöttek az articsókák. Ezeknek a vágott szélét zsinórral vagy szalaggal takartam el. A gyertyák helyét X alakba bevágta, végül mindenféle maradék szalagokkal díszítettem.
A lámpákat ki lehet venni, mert az aljukon van a kapcsoló.