2015. január 31., szombat

Hajtogatás

Egy újabb origami. Papírból. A kis retikül az nagyon tetszett, de hát az használhatatlannak minősült, ezért gondoltam egy nagyot, hogy megalkotom A4-es méretbe. Mit mondjak van mit hajtogatni. Napi fél óra alatt 25-30 darabot ragasztok le fóliával és hajtogatom méretre. Eddig két Avon katalógus bánta ezt a vágyamat. Olyan 400 darab jött ki belőle. De ez még kevésnek bizonyul. Bár ha elkezdem összeállítani akkor talán majd meglátjuk elég e. Bár a kis retikülöm 200 darabból állt. Valószínűleg az alap papír mérete miatt.

Én széles celluxot használok mivel a papír mérete 7 x 15 cm, ez bőven fedi azt a területet amit látni kell és a vízhatatlanságot szolgálja. De aki ennél nagyobbat csinál az öntapadós füzet fóliát használ.


Eddig ennyi van. Egy köteg 25 db. Bár van köztük 30 -as is. Haladunk


Így kell majd összerakni. Most nem fogom úgy csinálni mint az elsőt, hogy hajtom és rakom, mert megpróbálok valami színmintát is összehozni belőle.


2015. január 28., szerda

Kimonó

Oda vagyok a kimonókért. Imádom a libegő lobogó ujjukat. Igaz nem épp akkor mikor a gáztűzhelyről húzza le az ember a lángoló ruhadarabot. No persze ez nem történt meg, mert nincs is kimonóm, más rész meg munkához van kifejezetten arra a célra használt szalag, amivel felfogják ezeket az ujjakat, hogy ne zavarjon. És, hogy miért varrtam megint egy kimonót? Mert orrom elé került egy jó vékonyka anyag jó eséssel. Jelen esetben Cerise Hood kapta meg. Megjegyzem nem neki szántam, de a haja tökéletes a régi gésa viselethez. Hátul össze van kötve és elöl halántéki tincs ki van húzva.





2015. január 25., vasárnap

A szövevény

Nagy kínnal keservvel, de befejeztem a szövést. A szövéssel magával nem volt baj, de az eldolgozás és összeállítás... Két kemény óra kellett a levágástól az eldolgozáson át az összeillesztésig. Hogy miért? Mert volt hozzá egy borzalmas fonalam, ami nem szövésre való. Ráadásul Z sodratú, amit reflexből sodortam a szokásos irányba, ezzel kisodortam a szálat és még egy akkora lyukba sem találtam bele ami kétszer szélesebb volt mint a fonal, mert borzalmasan szétesett.

Íme az 5 alkatrész levágva. Amint látható elég rövid szálak maradtak a keretről való levágás után. Hát valljuk be spóroltam máskülönben rengeteg szemétbe ment volna. Viszont az eldolgozás miatt hátrtány.


Mivel a fonal színátmenetes, elég foltos munkának látszik.


Az összedolgozás egy küzdelem volt. Mivel ezt nem lehetett hagyományos módon behajtott elvarrt széllel eldolgozni, mert akkor vastag és merev lenne az alja, így elcsomóztam, és visszafűztem a szövésbe a szálakat. Az utóbbira igen nagy szükség volt, mert megint egy fonalhiba derült ki. A dupla csomók lazán szétbomlottak. Pedig ha jól emlékszem gyapjú - mohair keverék.

A szövés irányába elég tisztán lehet összedolgozni a szálakat. Voltaképpen olyan mintha egybe szőtték volna őket.


A munka borzalmas része.



Végezetül kaptunk egy T állású kabátkát. Sajnos a szövés minta miatt merev tartása van. A behúzott szálvégek még merevebbé teszik. Ez főként az ujjánál nem jó. Pláne, hogy hosszba el lett számítva egy kicsit. Fél centivel rövidebb lehetett volna. Mérete meg EAH babákra jó. Így Ella baba lett a soros az új ruhával. A fejére kötött kendővel olyan jó kis parasztos.






2015. január 24., szombat

Elkezdődött

A kiállításra való készülődés. Igaz, hogy egy varrós munka a szabásnál, szabásminta szerkesztéssel kezdődik, de az a dolog már letudódott még tavaly. Most viszont gép alá toltam a munkát. Be kell valljam utálom a sorozat gyártást, még gyerekkorom óta mikor is tanultam varrni. De ezt ugye én választottam, tehát le kell nyomni eme iszonyatot. Elég nehezen megy de azért haladunk. Viszont máris felmerült az első gondom. Nem kapok az utóbbi hónapokba műanyag granulátumot. Szó szerin mikor eszembe jut, megyek a boltba, hogy megnézzem van e. És nincs. És ha megkérdezem, hogy mikor lesz, jön a válasz, hogy heteken belül. Szerintetek ez mit takar? Hány hetet kell számolni?? November óta nem látok semmit a boltokba.

És hogy miért, kezdtem neki ilyen hirtelen, mért nem decemberbe? Mert most kaptam kézhez A Magyar Bababarátok Egyesületének hírlevelét. És itt megemlíteném, akik még nem tudják, az idei országos verseny Budapesten lesz Győr helyett. Helyszíne az Óbudán lévő Kiscelli Múzeum lesz. Amúgy a babások információit áttették úgy látom egy másik honlapra. Az új a www.doll.hu címen van. Itt más babás dolgokról is értesülhettek.


Itt egy kis ízelítő az anyag választásból. Bár ez még nem végleges. A ruhák terve már megvannak de az titok. Még,..  


2015. január 18., vasárnap

Összegabalyodva

Hát az úgy kezdődött, hogy tavaly nekifogtam EAH Hunter- nek pulcsit kötni. Aztán jött a nyár és valahogy nem ment a munka. Olyan érzésem volt vele, hogy ezt télen kell kötni. Aztán megjött a hideg és folytattam. Igen ám de alig van időm. Nagyobb részét a játszóházba kötögettem, amíg a gyerek ugrált. És még mindig nem vagyok kész, mert betorpant piroska lánya és neki elkezdtem egy kék pulcsit. Pechemre úgy hagytam abba, hogy már nem is tudom, milyen részét kötöttem meg. Többnyire hátával kezdek. És hogy ez is miért lett letéve? Mert közbe elszabadult a gondolatom, hogy miért nem próbálkozom én a szövéssel, mikor az jobban megy nekem mint a kötés. a fonal az fonal. Így elkezdtem egy szövést, amiből kabátka lesz, remélem jövő hétre befejezem. Ám, most az én gondolataim, tombolnak, észbe jutott, hogy mért nem madzagszövővel készítem a kabátot vászon szövésbe, mert hogy úgy gyorsabb. És belefogtam abba is. Úgy hogy most van 4 féle munkám, kapkodom a fejemet melyiket fejezzem be előbb, de egyenlőre semminek nem látom a végét. Varrni sokkal könnyebb. Nekem.



Ez lenne Hunter pulcsija a zöld-sárga, és Cerise kék kardigánja.


Ez a szőtt kabátka. Hogy kire lesz jó nem tudom, mert nem személyesen választott babára készül, hanem csak próba. Ha kész akkor fogom tudni kire jó a mérete.


A fehér ugyan azt a szerepet jásza mint a piros, csak csak más a szövés mintája. 


2015. január 16., péntek

Leila hercegnő

Ideje volt már megalkotni pár ruhát. Ezért elővettem Leila babát és nekiálltam megszerkeszteni a ruhája mintáját. De sajnos az anyag választással mellé fogtam. Ugyan olyan béna lett, mint a bolti ruha. Úgy látszik ebbe a kis méretbe is a ruha nem hozza a formáját. Ráadásul nem is tiszta fehér. Pedig a szabásminta most elég jóra sikeredett. Lehet, hogy majd még megpróbálom másik anyagból. De azt már látom hogy egy másik ruháját fogom elkészíteni.

 A kiválasztott modell: A kapucnis lágy esésű ruha.



A forgalmazott babákon ez a ruha, sehogy sem azt a hatást adja, mint kéne. Merev, nincs meg az a lágyság.


Az enyém ettől jóskánt elüt. Színben és fazonban is. De ami egy kis 40 centis darab anyagon jó esésű, úgy ezen a miniatűr ruhán, nem hogy esése sincs, de csupa háromszöget mutat minden hol.


A kapucni elégé megizzasztott. Mert varrás előtt nem néztem meg az eredeti modellt, hanem fejből dolgoztam és azt hittem V alakú a kivágása a ruhának. Viszont hátul nyitottnak kellett lennie, hogy bebújhasson. Voltaképpen jobban jártam volna ha kézzel varrom és nem géppel. De legalább a nagysága miatt, hozza a formáját.



Mivel lehangolt, hogy ennyire melléfogtam az anyag választással, legközelebb inkább a másik fehér ruháját készítem el. Legalább ehhez passzol a haja.



De szemezek ezzel a barnával is amibe a Jedi visszatértbe volt.


Úgyhogy mos várrok inkább a megfelelő esésű anyagra.

2015. január 10., szombat

Götz baba

Egy ajándék. Régi vágyam teljesült. Egy igazi Götz baba képében. 20 évvel ezelőtt elég sokat mászkáltam a Petőfi és Váci utcában. És volt ott egy Götz baba és játék bolt. Szerettem oda bemenni, mert jó nagy választék volt. És akkor még az áruk sem volt olyan csillagászati. Nos itt vettem először babát az unokaöcsémnek, aki természetesen fiú és ha fiú miért ne kaphatna babát alapon kapta. És lőn szeretett vele játszani. De az a baba már nincs meg. Azóta is hiányzik az a bolt, mert régmúlt hangulata lengte be. Azóta meg csak nézem az egyen babákat, mert most azok vannak, legfeljebb más színű haj, és ruha. Bár most is akad egypár művészi felállású példány. És lőn... Heppy Kidz Clara. És mi benne a szépség? Az arcán kívül persze. Hogy könyöke térde mozog. Amúgy ez a baba szokott lenni, balerinába meg régies öltözékbe, de azokon nincs frufru.

Rém egyszerű öltözéke van. A virágos balon kabátját nem nagyon csípem a mintája miatt.


Az arca egy bűbáj mert, nem gyerekes, van benne komolyság. Nem az a tipikus szép, mégis kedves átlagos, valóságos vonásai vannak. 


 Kabát nélkül egész vagány.


Az öltözékéhez hozzá tartozik a gumi klumpa. Eredetibe utálom, így picibe aranyos, de hogy ennek a cipőnek a súlya nagyobb mint a gyerek papucsáé az horror.


 Hát pucéran meg elég aránytalan. De ez a térd és könyök ízületek látványa miatt van így. Elég érdekes megoldást kapott amúgy. A végtagok gumival vannak rögzítve. A térdei még elég jól mozognak, de a karját csak annyira lehet behajlítani ahogy az ülős képen látszik. Ugyanis pont a belső oldala van magasítva. Ami nem engedi hogy jobban behajlítsa. Ám az is lehet hogy a gumizás miatt direkt ilyen. Vagyis hiába hajlítanánk be ha rövid lenne, a gumi visszarántja.




 Az arca gyönyörű, semmi természet ellenes smink. Szemei fixek, de szép szempillásak.



Összességébe bűbáj a baba. Én meg nagyon örülök, hogy végre van egy Götz példány. Ja és a kicsike nem két centis Hanem egy jókora 45-50 centis példány. (nem méricskéltem, csak szemre) Most már lehet neki is ruhát tervezni.

2015. január 4., vasárnap

Festővászon.

Végre hozzájutottam még decemberbe a mappás festővásznamhoz. Ez nincs kifeszítve fa keretre. Viszont csak most tudtam festeni. És nem egyedül. Lánykámat semmilyen pepecselős munkába nem tudom befogni, de a festést imádja. Ja mert olyan színes. Most két képet néztem ki. Egy macskát, és meg megint egy lány alakot. Az utóbbi annyira megtetszett a lányomnak, hogy neki is meg kellett rajzolnom és ő kiszínezte. A szemét én festettem, na meg némi feljavítás után megtetszett a naiv művészete. Majd alkotott egy saját lány alakot. Rám meg még vár ugyan az a lány, csak a nagyítást elrontottam így sajnos le lesz csapva a hajából. Na hát nem a képzőművészetin végeztem, de jó a színeket kevergetni.

A cica az valami plakáton volt.

Ez a lányom színezése, vagyis festése. (feljavítva)

A saját mű, javítás nélkül.

Na ezen nem sok minden látszik, de a kis kép lenne a mű alapja

2015. január 2., péntek

Gyarapodás

Megnőtt a létszámunk. Még karácsonykor. Két pici baba jött hozzánk. Belopták magunkat a szívünkbe. Az egész családéba. De kezdem az elején.
Akinek van gyereke az tudja, eljön az az idő amikor elhangzik, hogy élő kutyát, macskát akar. Nos nálunk ez lóval kezdődött. Aztán jött a kutya, ami mondhatni úgy is, hogy nekem is álmom. (majd öreg koromra) Ám akinek blogírásra sincs ideje, mikor sétáltat kutyát? Na akkor csökkentettük a méretet macskára. Ám azt apa kiutálta. Így tovább csökkent a méret hörcsögre. Ám e fürge jószág a lányom kezébe nem, hogy elvész, hanem el szökik, ezért méret növelés következett be. Anno nekem volt tengeri malacom. Jól kijöttem vele, így leparkoltunk ennél a méretnél. Így karácsony előtt pár nappal hazahoztuk egy kislányt Selymit. Hát ő nem volt egy kis példány. 3 hónapos volt szép sötétbarna bundával. Ahogy teltek a napok és foglalkoztunk vele, kijött az, hogy bizony ha suli van nem lesz vele senki, csendes lesz a ház. Végül megtárgyalta a családi kupaktanács, hogy kell egy társ. Így ünnepek után elmentünk a másikért, máshová. Az viszont csak egy hónapos volt. Hazavittük és otthon jött a fekete leves. A kis csöppséget megmászta a nagy. Ekkor gyanút fogtunk, hogy a nagy az nem is lány. Visszavittük reklamációra és valóban nem lány volt. Így nehéz szívvel, mert azért az egy hét alatt megkedveltük a fiút is, megváltunk tőle. És a másiknak megvettük a testvérkéjét. Két lány. Pindúr (fehér foltos) és Pandúr (barna). Az első végtelenül szelíd, ő Pindúr. A másik végtelenül ijedős, huncut, ő Pandúr. Na de most már jöjjenek a képek. Remélem nem féltek a rágcsálóktól.

Ő volt Selymi aki pár napig lány lehetett nálunk.


 Pindur


 Pandúr, folyton átgázol a társán.


 Jelenleg még csak ekkorák, de tömjük őket. :))

Kis zabálni valók. Bevallom örülök nekik. Nekem 10 éves koromtól mindig volt állatom. Nagyon jó idegnyugtató az állat simogatása.