2015. július 30., csütörtök

Klónok

Nefera és Cleó a testvérpár úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak a modell fotózással.  Főként Cleó akarta fotózni magát és nagyon lelkes volt.

- Ez a háttér szerintem jó lesz Cleó, vedd fel az új fürdőruhádat, amit nemrég vettél.


- Oké! De szerintem jó lenne a tér közepére legalább egy széket berakni.
Így nem olyan üres. - felelte Cleó.


 -  Jó hozzad.- egyezett bele Nefera.


- Na ez itt van. Akkor szerintem ezen kéne pózolni. Különböző ülés módok. 


- Nem rossz ötlet Cleó, de a hajaddal kéne valamit csinálni. Így túl egyszerű.


- Jó akkor elkészítek egy új frizurát. - Ezzel Cleó kiment a teremből.


Pár pillanat múlva.
- Hé hová mész?


- Nekem szóltál? - Kérdezte Cleó
- Gyere ülj már le ide a székre! Kezdjük el a munkát!- türelmetlenkedett Nefera.


- Nagyon jó lett az új frizurád! Akkor kezdhetjük a fotózást szerintem. Üljél be valami szexi pózba.



- Ö... izé, azt hiszem ez nem nekem való. - szabadkozott a leányzó.


Aztán zavarába felállt és elindult.
- Azt hiszem most jobb ha elmegyek.
- Mi?! De hát hova mész?
- Ne haragudj, de ez nem nekem való.


- Megőrülök! Kitalál valamit aztán ki sem próbálja és kijelenti, nem neki való. Hát ez fantasztikus, akkor fotózzam magamat? - mélázott Nefera


Egy perc múlva:
- Na, vissza jöttem. Milyen az új frizurám?


- Hogy?? Mi?? Te már vissza is jöttél? Fél perce mentél el! Hogy sikerült ilyen gyorsan új frizurát csinálni?


- Ki érti ezt? - vakarta a fejét Nefera. - Na mindegy. Készen állsz a munkára? 
- Persze! Már alig várom, hogy elkezdjük! Mit állsz ott mint egy szobor? Munkára fel! - felelte Cleó.


- Hát jó, akkor talán előbb kipróbálhatnánk néhány formációt azon a széken, hogy melyik a legelőnyösebb. Biztos hogy menni fog? Az előbb még nem voltál ilyen lelkes.
- Te bolond vagy Nefi. Még hogy nem vagyok lelkes. Borogasd magad. - szólta le Cleó a testvérét.
- Ez a póz jó lesz?


 Miközben dolgoztak oda állt melléjük valaki.
- Bocsánat hölgyem.


 - Igen. - válaszolt vissza Nefera, közbe ránézett a megszólítóra. - Te szent ég!


- Segítség!! Kísértetett látok! - hátrált be a sarokba Nefera.


- Hé te ki vagy? - kérdezte Cleó az új jövevényt, aki kísértetiesen hasonlított rá.
- Bocs hogy megijesztettelek. Cleó vagyok. - mondta a jövevény
- Kizárt! Cleó én vagyok!
- Lehetséges. Engem egy gyárba klónoztak. Szerintem te is klón vagy.
- Kizárt! - ismételte magát Cleó. Akkor ki az eredeti?


- Elnézés lányok, ha bele szólok, de én azt hittem, hogy  Cleó a testvérem. - szólalt meg Nefera.
-Vagyis te Cleó. - Mutatott az egyik lányra.

 
- De most, melyikőtök melyik?? Egyáltalán mért vagytok egyforma ruhába? Én mindjárt megőrülök!
- Nyugi tesó! Én vagyok az. - Kibontom a hajam, hogy megismerj.


 - Nagyszerű most már végkép nem tudok különbséget tenni!
És valóban. Ez lenne a klónok támadása.



Az új klón nem egy betervezett dolog. De másfél rongyért tiszta ingyen van. Plusz ezt a babát a leányzó is imádja és folyton az enyémét lopkodja a polcról. Hát kézenfekvő volt hogy haza jött.
Ez az eredeti ruhája. A kamera felvétel sorozat egyik figurája.






2015. július 25., szombat

Folyamatban

Árú dömping világát éljük. Ám az sok pénzbe kerül. Ezért inkább az olcsóbbik vonalat választottuk.

Az alap: Egy Chio-s doboz. Képzelhetitek mit pakolgattam a boltba. Szó szerint vadásztam a dobozt, hogy sérthetetlen, hajtásmentes legyen. Közbe voltak vásárlók, akik pont a kiszemelt kézben tartott dobozba tették vissza az árút mert azt hitték, az is vissza kerül.

Kipofoztuk kívül belül. A király az egy grafit akar lenni, hogy ne legyen olyan kopár a másik oldala.




Mivel kell betölteni egy boltot. Nyilván polcok tömegével. A falakat bőven fedi. Na de egy tök üres térben lődörögni kosárkával, az majdnem olyan, mint kiállításon bóklászni. Így betoltuk a térbe a kétoldalú polcrendszert. Megint egy halmaz árút kell készíteni hozzá.







További bútorzat még egy pénztáros pult, újságtartóval.



Ha már fizetni kell, akkor legyen pénztárgép. És a pénz is megvan benne.



Végül nem csak száraz árú van, tehát hűteni is kell. Íme a tolóajtós hűtő pult. Sajnos az ajtók bár tolhatósak, gyengék mert puha a plexi. Ez saját tervezés.



Megsúgom, annyira tetszenek külön külön a részletek, hogy már egy rakás fotót csináltam, használat közben. De ide majd az összesítés fog jönni, mikor a gyermek hazajön a nyaralásából, mert folyton elcipel valamit, hogy ő most azzal fog játszani. Igaz van még egypár részlet a fő fotózásig, amit meg kell csinálnom. Jaj csak időt adjatok!


2015. július 22., szerda

Briar új frizurája.

Mint mondtam Briart, azért vettem, hogy átalakítsam. Neki is be volt ígérve a hajvágás. Eleinte kivasaltam, és elkezdtem vagdosni, de nem hozta a megálmodott fazont. Így levágtam vállig. Sajnos így sem lett jó mert, a haj bevarrása oldalt választékos és nem olyan az esése,hogy tetszetős legyen. Ám, tettszik Lagoona új frizurája, amit szintén vállig érőből bebodorítottam, így gondoltam egy nagyot, hogy kipróbálom Briar-n. Az eredmény megnyugtatott nem ment tönkre a vágásom.

Ilyen volt:


ilyen lett:


És kapott egy új ruhát.
A reggeli napfény.




És egy kis titok.




2015. július 17., péntek

Hol kezdődik az őrület?

Az előző bejegyzésben mutattam pár dolgot. A megjegyzésbe meg rátapintottak a lényegre. De hát ugye ami a képen van az kevés. Így folytatom a gyártást.

A kínálatot a reklám újságok adják. Sajnos nem mindig jók a méretek és van, ami jó lenne, de sajnos termék árát beleütik a képbe.


A szeletelt felvágottak csak vastag kartonra vannak ragasztva. Amúgy meg minden fóliázva van cellux- al, hogy ne jöjjön le a papír.


De hogy ne csak a kaják kerüljenek polcra. Gyártottunk néhány dobozos piát. No mert az egyszerűbb mint egy üveg elkészítése. Minták Froggy-tól vannak.


A mérete elég pici, fogni is alig bírtam.


Egypár kávé. Szintén Froggy- tól. Nyomtatásnál sajna spóroltak a festékkel.


És ami saját. Na azon tud kiakadni az ember, ha a gyereknek valóság hűen akar valamit. Persze csak aztán midőn az anyja megemlíti a mit szólnál hozzá ha...
Így született meg a 8-as csomag. És még kell 3 példány. Jaj nekem! Ez is alig fért bele a kezembe. Csak azzal vigasztaltam magamat, hogy nem egy varrótű lyukba kell szobrot alkotnom.