2018. február 18., vasárnap

És megint alulról kezdjük

Nemsokára meghozták az új alapanyagot. Mindenki megnézte mivel fognak dolgozni a közeljövőbe. Asha, amint meglátta az új alapanyagot eksztatikus állapotba került. Majd mint, aki bálványa előtt akar imádkozni, rábukott az alapanyagra.


- Halelulia! Probléma megoldva! A világ legjobb alapanyagát kaptuk! Polihisztor hablap!


Azzal ráborult a lapra és csókolgatni kezte, mint hajótöröttek a földet partra érés után.


- Hát ez nagyszerű! Könnyen kezelhető, nem görbül, és könnyebb is mint a karton. - jegyezte meg Lea higgadtan. Ő is örült a szerzeménynek, de azért nem ártott megjegyeznie: - Azért könnyen törik is.
- Ugyan Lea. Majd nagyon vigyázunk vele. És kellően vastag ez amúgy, hogy ne törjön el ripsz-ropsz. - Jegyezte meg Asha. Nem volt hajlandó engedni, hogy letörje bármi is a lelkesedését


 - Oké gyerekek ki akar ma dolgozni? - kérdezte Asha.
Minden kéz magasba lendült.
- Hát akkor rajta! Munkára fel! - kezdte navigálni a többieket Asha. - Oké. Akkor Lea és Lacey ti ketten fogjátok lefektetni a lapot. Mivel elég nagy ti ketten - szólt oda Summer -nek és  Tina-nak - menjetek a lap alá és ne engedjétek hogy lezuhanjon.


És a munka elkezdődött. Lea és Lacey elkezdték a másik két lány felé dönteni a lapot. Mire elért hozzájuk Summer már elkezdett jajgatni.
- Jézusom ez mindjárt agyon nyom!
- Nyugi itt vagyok én is. Nem engedem. - feszült a táblának Tina



Végül szerencsésen törés mentesen lefektették a lapot.


És innen zajlott a szokásos módon a munka. Volt aki mért, és rajzolt. Volt aki vágott. De mindenkinek akadt valami munkaféle.





 Asha persze a terveket nézte és magyarázta a többieknek mit, hogy kell csinál, mi mennyi méter.
Persze változások is voltak, mert közbe kiderült, hogy egy ablak, ami a fürdőszoba ablaka is egyben az nem jó méretű, hiszen a belső tervek alapján az ablakba belelóg a zuhanyzó, ezért azt módosították.


 Summer -nak meg elege lett a szandáljából. Folyton leesett a lábáról és nem tudott rendesen dolgozni miatta. Így tartott egy cipő cserés perceket.



Laceynak megfájdult a dereka is annyira nem volt hozzászokva az ilyen nehéz munkához.


Végül összegyűltek a halomba rakott kivágott elemek köré. 
- No akkor azt hiszem elérkeztünk a legrizikósabb részhez lányok. -kezdte mondandóját Asha
- Most össze kell raknunk az elemeket és kiderül, jól mértünk e vagy sem. Jaj nagyon izgulok. Pláne hogy lássam már egészbe. Biztos más benyomást tesz mint a kartonból lenne.


Közbe meg Summer felfedezett két ablakos elemet egymásra rakva, ami így elégé megtévesztő volt.
- Gyerekek ez lift ajtó? Hová lesz?


Asha nevetni kezdett. Néha annyira szőke viccesen viselkedik Summer. 
-  Sajnálom Summer de a két lábadon kell majd felvonszolnod magadat az emeletre. 
- Hát ez érdekes, de ha jól emlékszem nem láttam lépsöszerű rajzot a terveken.
- Ez igaz. Majd megoldjuk, hiszen nincs kőbe vésve hogy nem változtathatunk. Láthatod a fürdőszoba ablakot is módosítottuk. Na jó lássunk munkához. Szeretném még ma összerakva látni. - sürgette a többieket Asha.


A lányok nem kímélve magukat munkához láttak. Összerakták az ablak részeket. Majd az oldal falakat. Végül bekerültek az elválasztó falak is.





- Nagyszerű ez lesz a fürdőszoba! - jegyezte meg Lea, miután helyére kerültek a falak.
- Igen ide kell a zuhanyzó. Már most fürödhetnékem van az izzasztó munkától. - mutatott a sarokba Lacey. - Szerinted milyen színű legyen?
- Oh! Az még soká van, hogy kiválasszuk a színeket. Ráadásul Summert ismerve, lesz még vitán ebből. - válaszolta legyintve Lea.


- Lányok! Gondom van! - kiabált Summer. Éppen az ajtót próbálta a helyére rakni, de eszébe jutott hogy szokták az ajtót megcsinálni így nem merte beragasztani a helyére. Ezért oda hívta a lányokat. 
- Mi a gond Summer? - kérdezték a többiek ahogy odaérkeztek a kiabálásra. 
- Gyerekek! Az ajtót nem tudjuk megcsinálni most!
- Hú ha, igazad van! Az ajtó valóban egy fogas kérdés. - mérte fel a helyzetet Asha.
- Úgy látszik előbb kell megoldanunk az ajtó és ajtó keret borítást, mint a beragasztást. - mondta Lea. - Szerintem ez nem is olyan nagy baj. Csak kicsivel lassabban haladunk. Legalább szép lesz. 
- Na jól van lányok. Mára befejeztük. Mindenki mehet pihenni. - küldte el a lányokat Asha.
Ezzel a lányok szedelőzködni kezdtek és ki ki ment a saját dolgára.



 Tina olyan fáradt volt hogy ő még hazamenni se bírt. Felkapta a bögréjét az asztalról, hogy erőt merítsen belőle. Summer a kisszobába bóklászva észrevette őt.
- Mit szólnál, ha elmennénk valahova enni? - ajánlotta fel Tina -nak.
- Nem rossz csak vonszoljanak el a lábaim odáig. Szomjas vagyok, éhes vagyok, álmon halok.
- Akkor vége a nyafinak. Gyere bevonszollak egy jó helyre. - mondta Summer.



 Asha még nem ment el. Gondolataiba merülve merengett. "Ez a ház legjobb része, ide valami nagyon kuckós dolgot kell csinálni. Ideje lesz néhány lakás magazint venni"



Folyt. köv.



2018. február 8., csütörtök

Az alsó szint

Következő alkalommal a lányok már hozták magukkal a kényelmet is. Lea megkérte Lacey-t, hogy segítsen neki az asztal cipekedésbe. Őt tartotta ugyanis a legerősebb lánynak Lea. Nem is tévedett sokat. Mi több, szinte úgy érezték már régóta együtt dolgoznak.
- Szerintem tegyük le ide  sarokba a papírok mellé. Itt nem zavar senkit és ha fáradtak vagyunk pihenni is tudunk. -mondta Lea
- Jó ötlet. Bár kétlem, hogy egy ilyen nagy munka mellett jut időnk pihenésre. - felelte Lacey



- Sziasztok lányok! - jött meg Asha. - Hoztam a terveket. Semmit se hagytam otthon.
- Otthon? Neked van otthonod? Nem most építjük az otthonunkat? - kérdezte Lacey
- De. De azért van hol aludnunk. Én például a kolesz polcon vagyok elszállásolva.
- De jó neked! Engem még eddig csak egy dobozba tartottak. - válaszolta kesernyésen Lacey.



- Gyerekek! Meghoztuk a létrát! - érkezett meg Summer és Tina
- Summer ne rángasd már a létrát, így kényelmetlen vinni. - szólt rá Tina


Na hölgyeim mi a terv? - kíváncsiskodott Summer




 - Először is átnézzük a terveket még egyszer. - kezdte Asha - De valószínűleg a méretre vágás lesz a mai munka lényege.

- Hadd lássam! Melyik részt fogom csinálni. - türelmetlenkedett Summer
- Türelem. Először is nézzük a méreteket. Kell majd egy ember aki, a nagy dolgokat tudja mozgatni, mert elég nehéz feladat. Tehát ki a legerősebb közülünk? - kezdte az okfejtést Asha.



 - Erre a feladatra Lacey te nagyon jó lennél. - javasolta Lea
- Oké, szívesen vállalom a nehezét. Elég jó kondiba érzem magam ehhez.


- És én mit csinálok? - kérdezte Tina. Úgy érezte, már mindenkinek be van határolva a feladata, csak neki nincs semmi.
- Ó, ne aggódj lesz munkád. Bőven. - nyugtatta meg Lea - Bármibe, amibe segíteni tudsz, azt mind csinálhatod. Ja és a véleményedre is kíváncsiak leszünk ám. Szóval nyugi. Lesz mit csinálnod.


 Most hogy már kiosztották ki mit fog csinálni neki is kezdtek a munkának. Lacey és Tina odamentek a karton lapokhoz és elkezdték méregetni őket.
- Szerintetek melyikkel kezdünk?


- Máris mondom! - nézte meg a tervrajzot Asha és elkezdte mérni a tervrajzot. - No kérem. Két nagy darab részletünk van. Az egyik a ház alapja, a másik a ház eleje. Ezekre mindenképpen nagy lemezek kellenek.



- Ott az elején van egy nagy darab. - mutatott rá Summer
- Igen szerintem is jó lesz az. - helyeselt Tina


 - Hú ha! Ez tényleg nagy és nem is könnyű. - kezdett neki a munkának Lacey - Viszont elég vékonyka.



 - Csak óvatosan Lacey! - aggodalmaskodott Asha - Az ilyen nagy darabok a legfontosabbak! De tényleg vékony ez a karton. Nem lesz tartása. Mit gondolsz Lea?
- Hát hogy dupla meló lesz, mert duplázni kell a lapokat.
- Bizony. Én is erre gondoltam. Szeretném én kezdeni a munkát. - kérte Asha a többieket.


Lacey ledöntötte a lapot. A többiek mint valami szertartáson lélegzet visszafojtva figyelték Asha első méréseit.


 

A lányok innentől kezdve elvesztek a munkába. Vágták, ragasztották a lapokat egymáshoz.


Asha ellenőrizte a méreteket és az idomokat. Végül úgy nézett ki az alsó szint összes fala ki lett vágva.
- Gyerekek, össze kéne rakni a falakat, hogy minden jó lett e. Máskülönben nehéz lesz kijavítani. - mondta Asha.

És a lányok szépen összeillesztették a falakat. Bizony nem volt könnyű dolguk, mert folyton el akart dőlni valamelyik. De végre összeállt az alsó szint.





 Asha távolabb állt, hogy szemügyre vegye az összképet. És elborzadt.


- Úr Isten gyerekek! Ezt elrontottuk!
- Mi a baj? - kérdezték a többiek, hiszen ők nem látták amit ő, mert épp a falakat támasztották a helyükre.
- Ez a ház ferde! Ferde az alja, ferde az oldala! Gyerekek ez nagyon nem jó! Itt valamit nagyon elrontottunk! - sopánkodott Asha.


- Nyugi Asha! Üljünk le és beszéljük meg hol rontottuk el. - ezzel mindenki otthagyta a házat és asztalhoz ültek.
- Ki kell derítenünk mitől lett hullámos a karton. - értetlenkedett Summer
- Én alighanem tudom. - felelte Lea. - Addig nem volt baj amíg nem kezdtük összeragasztani őket.


 - Ez az! Mivel a ragasztó folyékony azt nehéz egyenletesen felkenni. Valószínűleg ahová több került ott átázott a papír.

- Lányok! Hoztam egy kis kaját. Nagyon éhes vagyok. - érkezett meg Tina egy telepakolt tálcával. - Remélem szeretitek a kínai kaját. Most csak ezt találtam.
- Igeeen! - zengték a lányok kórusba.
- Na akkor vegyetek és egyetek. - tette a tálcát az asztal közepére.



- Voltaképpen mi a probléma? - érdeklődött Tina, mivel lemaradt a beszéd elejéről.
- Hát arra a megállapításra jutottunk, hogy a ragasztó begörbítette a kartont. - mondta Lea
- És azt nem lehet kisimítani?
- Hát nem valószínű, hogy annyi idő alatt kisimul amíg mi meg akarjuk építeni.
- Értem. Akkor most mi lesz?
- Hát elölről kell kezdeni. - jegyezte meg Lacey - Csak van egy kis gond. Nincs nagy karton és nincs vastag karton.
- Ez igaz. De majd én konzultálok az Alkotóval, hogy szerezzen be utánpótlást. - mondta Asha
- Így viszont csúszik a munka.- nyafogott Summer
- Csúszik, de inkább csússzon mint hogy rám dőljenek a falak. - zárta le a témát Asha



Folyt. köv.