Fejetlen test történetei

Született egy test. Fejetlenül. Fejveszetten.

Szegény Test magába roskadva ült, de gondolkozni nem tudott, hisz nem volt mivel.

Becsavarta magát egy pólyába, hogy ne legyen olyan esetlen. Ám Test érezte hiányosságát, így keresésre indult, hátha talál valamit a nyakára. Lelt is egy fehér gömböt, de hiába tette fejére nem volt neki szeme szája, nem látott ki a világba.

Tovább kereset, míg végül rálelt egy dobozra. Belematatott. Uram atyám! Csupa testetlen fej.

Kereset hát egy tükröt. Oda huzigálta a dobozt maga mellé és próbálni kezdet.

Az első keze ügyébe eső fej nehézkes volt. Ám mégsem ez volt a baja. Ez a fej bár testetlen, nyaka az volt neki tömören. Hát nem akarta nyakára kötni, így jött a következő.

Hoppá ez a fej nem passzol a bőrszínéhez. Pedig milyen kedves gombóc a nyakán.

Ajjaj... ezt a vaskos nyakú nagy fejet sem neki találták ki. Leszakad a válla tőle.

Találtunk egy könnyűt, puhát, akár egy álom. Hát aludni tud ez a fej. De melyik oldalán??

Hopp ez a fej összement, de az orra nem. Csak náthás ne legyen. Elég laposnak is tűnik hátul is.

Ó, csak egy fejmérettel nagyobb kéne. És hol van ennek is a hátulja?

Végre egy kedves arc, még ha oly maszatos is. De a hátul lévő szem zavarta öt a nézésbe.

Test bárhogy próbált nem talált megfelelő fejet magának. Bánatába beleült a vitrinbe. MH Cleó megirigyelte múmia kötéses ruháját és mellé ült. Fejetlen Test meg rádőlt vigasztalódni. De lám itt egy fejhez két test tartozik. Sziámi lett belőle.

Vége? Én nem tudom, talán a mesélő...jahh biztos sokat ittam. Vizet.