2012. szeptember 28., péntek

Kezdetek

Nem rég kirámoltam a vitrinemből a babákat, hogy üveget pucoljak. Közbe rájöttem tartozom még egy rakás baba fotóval. Így úgy döntöttem, fejezetekre bomlok. Elsőnek előveszem azokat, amik elindítottak a babakészítés és baba imádat felé. Mint már írtam 8 évig kerámiáztam. Ehhez köthetők az első példányok és a játszóházi suli megkezdésének. Ezek a kezdő babák nem kifinomultak, inkább az egyszerűségük vonzott, ami végül odáig jutott, hogy csak népiesen öltöztettem őket. Bár ehhez adva volt a kerámia vörös színe is, ami meghatározta a paraszti jellemet. A babák egyszerűek, csak a fej, kar és láb készült kerámiából, a többi textil.

Íme a legelső babám. Mivel holt kezdő voltam e téren elégé keresztre feszített módon sikerült elkészítenem. Plusz a ruhája is ezt erősítette. Ez a jó kis öreg még az orrát is betörte, mikor egyszer egy lány babával összeborítottam. A csajszi lefejelte az orrát neki. Mivel imádom az első példányt akármilyen viseletes örökké szeretni fogom és sosem válok meg tőle. A ruháját megpróbáltam a népi leírások alapján elkészíteni ami azt jelenti, minden téglalapból van.



Eztán jött egy székely asszony a kisfiúval. A székely viselet nekem nagyon tetszik, ezért kifejezetten élmény volt elkészíteni. A kisfiú viszont csak 12 cm. Annak a tarisznyájával küzdöttem meg, mert hímző fonalból készült.


Volt egy dolog amit viszont sosem hagytam volna ki. Az egyházi dolgok. Az atya meglehetősen borozósra sikerült, a krumpli orrával. A nővér fityulája meg egy igazi kihívás volt. (picivel kisebb a feje mint egy barbié) 



Na és van egy mellé trafálásom is. Úgy hívom, hogy francia mosónő. Megpróbáltam egy udvarhölgyet kreálni belőle, de a "bőr" színe miatt meglehetősen mellé trafáltam. 



És ami nem megint csak nem maradhatott ki. A vezetéknevem. Pontosabban azt a foglalkozást űző viselet. Kitaláljátok e? Nem tudom, hogy ki mennyire ismeri a vezetéknevek eredetét. Akinek valamilyen foglakozást jelent a neve azt a munkát végezte valamikor valamelyik őse. Én felettébb büszke vagyok, hogy ló pásztor is volt az őseim közt. Kár, hogy nem az én időmbe. Mindig elképzelem a sok száz lovat amint dübörögve vágtázik, és szinte reng a föld a lábunk alatt. A kislány viszont egy mellék termék, egyszerű példány. Már nem is emlékszem kivel volt eredetileg párba, és miért, de a pálca babáját imádom. Kb. 4 cm.



És még az utolsó egy veszprémi viseletes. Ezt főként a fejfedője miatt választottam elkészítésre.


Ezek a babák sosem kaptak megkülönböztető figyelmet. Pedig érdekes módon sok híve volt nekik, az egyediségük miatt. Mindet kézzel formáztam semmi sorozat gyártás. A rajongókat ez vonzotta. Az összes baba bemutatta magát a Győri babakiállításon. A zsűri folyton belekötött a viseletek hiányosságaiba. Az már egy másik tészta volt, hogy én nem is akartam pontos lenni. Mert akkor gyárthattam volna egy rakás alsó szoknyát a csajokra.

2012. szeptember 27., csütörtök

Csupasz babák - méretarányok

Lecsupaszítottam a babáimat, hogy megnézzem mi a különbség közöttük. A babák növekvő sorrendbe vannak egymás mellett, elégé csalóka a fényképeken, mivel a fejek mérete elégé nagy eltérést mutathat, miközben a testük majd ugyan olyan. Közben láthatjuk azt is hová fejlődtek a babák mozgékonyságai is. Szerkezeti leírást nem tartok. Aki még is erre lenne kíváncsi vegyen elő egy nagyítót. :)
A fiúk
Taeyang, fashionista kent, retró kent, monstern high

Lányok
A vörös hajúnak nem jut eszembe a neve aki tudja írja meg. Addig is manga nevet képviseli, mert manga rajzfilm figurája.

Manga, pullip, my scene, basic barbie, fashionista barbie, retró barbie, dal, Monstern high, bratz, stacey/barbie

És egy pár részlet a testközeliekről.










2012. szeptember 24., hétfő

Arany világ

 A fimó fekete, kék virágos mintázatból készítettem egy érdekes medált. (lehet hogy másnak nem az, én még nem találkoztam ilyen formával) És sajnos nem készítettem róla fényképet. De... mivel le vagyok maradva egy búcsú ajándékkal készítettem újból egy virág mintát. Elégé az arany szín dominál rajta, de valahogy elkapott a karácsony szele. De most nem szaporítom a szót. Legyen a látványé a szerep. (nem mintha kihagynám a blogból a képeket :) )



Került ide fülbevaló is, Ezt az alapja miatt nagyon csípem.


2012. szeptember 17., hétfő

Tikk-takk

Végre megszületett! Mióta beköltöztünk az új lakásba, minden hová jutott egy óra. Kivéve a gyerek szobába. Lévén hogy nem is volt több. Mindig azzal hárítottam, hogy a gyerek még nem tud órát olvasni. (most tanuljuk) Ám nekem ideg őrlővé vált, hogy ha bent vagyok a gyerekkel a szobába fogalmam sincs mennyi az idő. Ez nálam főként sütés - főzés miatt merül fel. Lévén, hogy oda égetős fazonú háziasszony vagyok. Így aztán nem tudom hol, de felfedeztem egy hímző rámába feszített órát.Mivel adva volt a kelléktáramba egy ilyen, gondoltam megalkotom. Két okból kifolyólag. Lánykám szereti az alkotásaimat ad egy, kettő hülyét kaptam volna egy Barbie vagy hercegnős órától amit lányos gyerekfalakra kínálnak. Maradjanak csak könyvbe, filmbe. Szerencsémre a leányzónak tetteszet a csöppet sem rózsaszín óra. Remélem sikerül megtanítani rajta az időt vele.



2012. szeptember 12., szerda

Daloló madárkák

Elkészült a másik madár rátétes tatyó. Megannyi hangjegy jelképezi a füttyös madár dalt. Bár megjegyzem jobb lett volna tömör hangjegyeket készíteni, csak hát pont nincs ilyen kör hímzés mintám a gépen. Szóval madárkák dalolnak, virágok kivirultak. Bevallva őszintén a virágok komoly türelmi próbára tesznek varrás közben. Nem szeretek piciket fordulni, miközben jelentős anyag tömeget kell begyömöszölni a gép közé, közbe kisimítani. De az eredmény magáért beszél. Így megveregetem a vállamat, hogy már megint sikerült egy jót alkotni. Ennek a táskának, tanulva az első példány hibáiból, a belső zsebei már lejjebb kerültek és az egyiket középen levarrtam két kis zsebesnek a másik nagy meg kapott egy tépőzáras záródást.





2012. szeptember 3., hétfő

Fimó virágok

A sütik mellet gondoltam kipróbálom a virágokat is. Mindig is elképesztett, hogy hogy lehet fél egy centis csőbe virágot rajzolni. Néztem egypár videót, és megalkottam a sajátom. Hát nem gondoltam volna, hogy sikerül, de bele szerelmesedtem ebbe a technikába. A végeredmény magáért beszél. Viszont olyan sok lett, hogy csak gyártottam, gyártottam a golyóbisokat. Eleinte terv nélkül, mázlimra, meg még is összejött belőle egypár nyakék.



Érdekes, ahogy selyempapíron sodrófáztam, szépen láthatóan megfestette a papírt is a gyurma.



Ez a piros volt az első kísérleti darab maradékokból. Itt még ügyetlenkedtünk vele.



Tettem a mintát minden hová. Érdekes színkavalkád lett belőle.