2012. május 30., szerda

Egy újabb fesmény

No igen. Lassan rászokunk. De van ennek egy gyakorlatias oka is. Történetesen valami hazavágta a varrógépemet. 6 éve vettem soha semmi baja nem volt. Most meg teljesen bedöglött. Vihetem a varrógép centrumba megcsináltatni. Addig is tovább festegetek. Voltaképpen még már van egy rakás Blithe baba festett kis képem, de abból sem lett még kulcstartó, lévén, hogy kézzel kéne varrnom.

Na itt a műalkotásom. Ennek alapja egy képeslap volt. Eredeti példány fekete ruhás. De mivel leányka szoba falára készült még sem fogok gyászhuszáros képet oda tapasztani. Lányom kérésére pink szint kapott.




2012. május 25., péntek

Nosztalgia II.

Nézzük mit is találtunk a baba ruhás szekrénybe. Mikor még elpakoltam őket anno, még nem sejtettem mi lesz velük, csak azt  tudtam nem akarom kidobni őket, mert nagyon szerettem velük játszani. Van egy sirámom. Életem első Barbie babája nem az eredeti volt, hanem minden ízében mozgó baba volt, aminek jól láthatóan a csukló pontokon fémszeg volt. Bevallom gyerekként utáltam, mindig eredeti példányért könyörögtem. És mihelyt megkaptam, könyörtelenül kukába vágtam, hiába játszottam vele évekig. Most meg mint igazi babás siránkozom, hogy nem lett megmentve, mint a másik kettő. Igaz a lány elhagyta a fejét Gondolom VIII. Hendrik feleségének képzelte magát. Bár a ruhatára nem erről árulkodik. Az meglehetősen modern, mi több a felfedeztem benne a saját és anyám munkáját is. A bemutatóhoz kölcsön vettem a lányom babáit is. Néhány mese szereplő biztos közismert.

Eredeti test eredeti vásárolt ruhájában. A test már jóskánt besárgult. És ez még a tapadós gumi lábú. Nehéz rá nadrágot húzni.


Ezt az estélyi ruhát, édesanyám varrta. Volt hozzá egy kapucni pelerin is, de az sajnos elveszett. Nagyon szerettem ezt a ruháját a babámnak.


Nagyikám horgolása. Egyetlen egy babám se úszta meg hogy kötött, vagy horgolt holmit ne kapjon.


A 90-es évek divatja alapján ezek már bolti holmik rokonoktól.



Na és egy magyaros.


Folytatás következi - mi van a fiúkkal?

2012. május 24., csütörtök

Elmaradt zoknisok.

A zoknilények. Már rég befejeztük az osztállyal és íme a csoportkép. Amint a képen látható egy témára is olyan sokféle egyéniséget lehet készíteni. Ez itt zebra téma. Ja és van egy kakukktojás is. Alul az én példányom szerepel külön. Az enyém gyerek zoknis a többi nagy lábon élt. :)



2012. május 18., péntek

Ecsettel a kézbe

Egyszer már említettem, lehet hogy átmegyek festőnek. Persze ne úgy képzeljétek, hogy én leszek Michelangelo vagy Picasso. És nem is freskókat akarok. Egyszerű másolatokkal kezdek. Találok egy képet, ami tetszik és megrajzolom, majd kiszínezem saját ízlésre. Így született az első festő vászonra kent képem. És amit látható kedvenc színemtől nem tudok eltávolodni. Bár az zöld és sárga az most újdonság. Hm???



2012. május 17., csütörtök

Előkerültem

Az utóbbi hetek kicsit a rémálommal kecsegtettek. Kb. ilyen lehet amikor az ember elektronikai megvonásban szenved. Nem voltam sehol, csak némileg nem tudtam gépre ülni, lévén nem volt internetünk. Majd még a fényképezőgép is rakoncátlan lett, aztán család történések turbóztak, minek következtében időm sem maradt leülni sehová. Aztán szépen lassan rendbe jöttek a dolgok. Ennek hála itt püfölöm a klaviatúrát, nehogy elfelejtse az ujjlenyomatomat.
A fényképezőm meg duzzad a sok közölni való képpel, mert hát gatyába rázva végül is csak nyomtuk a gombot. És belefért egy születésnap is. A lányomé. Na és mit kap egy babakészítő lánya? Nem tőlem. Egy olyat, amit még én sem láttam soha és meglátva arra gondoltam nem e nekem vették ezt? Egy babakészítő készlet gyurma kiegészítőkkel. Jól elszórakoztam vele míg a lányom összekeverte a gyurma színeket nehogy már egységes színt kapjunk. De lássuk miről is van szó.